Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
334.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

A két ünnep között lesz elnökválasztás Horvátországban

Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic.

December 29-re tűzte ki a horvát elnökválasztás első fordulóját csütörtökön a zágrábi kormány - közölte a horvát közszolgálati televízió.

Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic.

A független Horvátország nyolcadik elnökválasztásán bejegyzett politikai pártok vagy a választók indíthatnak jelölteket, akiknek legkevesebb 10 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük november 29-éig éjfélig, és azokat átadni az országos választási bizottságnak. A hivatalos kampány december 13-án kezdődik.

A felmérések szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2025. január 12-ére írták ki.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint - amennyiben most tartanák az elnökválasztást - Zoran Milanovic az első helyen végezne 38 százalékkal. A Promocija Plus intézet felmérése szerint a második helyen Milanovic legfőbb riválisa, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) független jelöltje áll 21 százalékkal, míg a harmadik helyen Marija Selak Raspudic szintén független jelölt végezne 10 százalékkal. Utóbbi kettő hasonlóan a jobboldali szavazók támogatására számít.

A horvát alkotmány szerint az elnök legfeljebb kétszer választható meg, ötéves mandátumra.

Horvátországban a kormány a végrehajtó hatalom fő birtokosa, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×