Az Európai Bizottság elnöke 1956 és az ukrajnai háború párhuzama, a külkereskedelem és az EU egysége elleni tevékenység miatt kritizálta a magyar kormányfőt szerdán Strasbourgban.
Ursula von der Leyen reagált elsőként Orbán Viktor EU-elnökségi programbeszédére a strasbourgi ülésteremben.
Felidézte, a tervezetthez képest 3 héttel később van ez az ülés az árvízi helyzet miatt, de "a magyarok felgyűrték az ingujjukat".
"Az EU azért van, hogy segítse a magyarokat ebben a küzdelemben, és a magyarok megérdemlik, hogy élvezzék az uniós tagság minden előnyét" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna
Ezt követően Ukrajna helyzetéről beszélt, azt mondta, még mindig vannak, akik nem Vlagyimir Putyin hataloméhségét teszik felelőssé a háborúban.
"Kérdezem, akik így gondolkodnak, a magyarokat teszik felelőssé 1956-ért, a cseheket 1968-ért, vagy a litvánokat a szovjet elnyomásért?"
- vetette fel.
Szerinte csak egy út van az igazságos béke elérésére: Ukrajna támogatására pénzben és fegyverben.
Versenyképesség - orosz kapcsolat
Ursula von der Leyen is szót ejtett a Draghi-jelentésről, ő is a versenyképesség előtt álló akadályok megszüntetése mellett érvelt.
"Szeretnénk csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon át nyúló működésben" - hangoztatta.
De szerinte azt is látni kell, hogy egy kormány az unióban épp az ellenkező irányba hajt, kifelé sodródik a közös piacról, "diszkriminál uniós vállalatok ellen".
Szerinte korábban egység volt abban, hogy le kell szállni az orosz fosszilis energiahordozókról. Ezer nappal később már megbízható partnerekkel van egyezség, 50 százaléka a termelésnek megújuló forrásokból táplálkozik.
"De nem mindenki tartotta be ezeket a vállalásokat, egy tagállam azt keresi, hogyan tudna továbbra is fosszilis energiát venni Oroszországtól" - mutatott rá.
Migráció
Végül a migrációról beszélt.
Azt tudakolta Orbán Viktortól, miért engedett szabadon embercsempészeket Magyarország tavaly, ha ennyire migrációellenes; e téren szolidaritást javasolt ahelyett, hogy ezeket az embereket "átdobálják a határon".
Azt is tudakolta, hogy miért működnek kínai rendőrök Budapesten, hiszen ez nem érdeke az EU-nak.
"Meg kell erősíteni a Frontexet, de ehhez több európai együttműködés kell, tiszteletben tartva a jogállamiságot és az alapértékeket" - figyelmeztetett.
A "magyar néphez" fordulva azt mondta, "egy család vagyunk, az önök jövője a mi közös jövőnk" - zárta beszédét.
KezdőlapKülföldUrsula von der Leyen Orbán Viktornak: nem mindenki tartja be a vállalásokat
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.
"This is not Winston Churchill we're dealing with," the US president says, adding he's "not happy" with the UK's initial response to US-Israeli strikes.