Az Európai Bizottság elnöke 1956 és az ukrajnai háború párhuzama, a külkereskedelem és az EU egysége elleni tevékenység miatt kritizálta a magyar kormányfőt szerdán Strasbourgban.
Ursula von der Leyen reagált elsőként Orbán Viktor EU-elnökségi programbeszédére a strasbourgi ülésteremben.
Felidézte, a tervezetthez képest 3 héttel később van ez az ülés az árvízi helyzet miatt, de "a magyarok felgyűrték az ingujjukat".
"Az EU azért van, hogy segítse a magyarokat ebben a küzdelemben, és a magyarok megérdemlik, hogy élvezzék az uniós tagság minden előnyét" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna
Ezt követően Ukrajna helyzetéről beszélt, azt mondta, még mindig vannak, akik nem Vlagyimir Putyin hataloméhségét teszik felelőssé a háborúban.
"Kérdezem, akik így gondolkodnak, a magyarokat teszik felelőssé 1956-ért, a cseheket 1968-ért, vagy a litvánokat a szovjet elnyomásért?"
- vetette fel.
Szerinte csak egy út van az igazságos béke elérésére: Ukrajna támogatására pénzben és fegyverben.
Versenyképesség - orosz kapcsolat
Ursula von der Leyen is szót ejtett a Draghi-jelentésről, ő is a versenyképesség előtt álló akadályok megszüntetése mellett érvelt.
"Szeretnénk csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon át nyúló működésben" - hangoztatta.
De szerinte azt is látni kell, hogy egy kormány az unióban épp az ellenkező irányba hajt, kifelé sodródik a közös piacról, "diszkriminál uniós vállalatok ellen".
Szerinte korábban egység volt abban, hogy le kell szállni az orosz fosszilis energiahordozókról. Ezer nappal később már megbízható partnerekkel van egyezség, 50 százaléka a termelésnek megújuló forrásokból táplálkozik.
"De nem mindenki tartotta be ezeket a vállalásokat, egy tagállam azt keresi, hogyan tudna továbbra is fosszilis energiát venni Oroszországtól" - mutatott rá.
Migráció
Végül a migrációról beszélt.
Azt tudakolta Orbán Viktortól, miért engedett szabadon embercsempészeket Magyarország tavaly, ha ennyire migrációellenes; e téren szolidaritást javasolt ahelyett, hogy ezeket az embereket "átdobálják a határon".
Azt is tudakolta, hogy miért működnek kínai rendőrök Budapesten, hiszen ez nem érdeke az EU-nak.
"Meg kell erősíteni a Frontexet, de ehhez több európai együttműködés kell, tiszteletben tartva a jogállamiságot és az alapértékeket" - figyelmeztetett.
A "magyar néphez" fordulva azt mondta, "egy család vagyunk, az önök jövője a mi közös jövőnk" - zárta beszédét.
KezdőlapKülföldUrsula von der Leyen Orbán Viktornak: nem mindenki tartja be a vállalásokat
Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.
4 °C
.jpg)
