eur:
409.96
usd:
389.44
bux:
79385.88
2024. november 21. csütörtök Olivér
A 2023. február 3-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök a Demokrata Nemzeti Bizottság téli találkozóján vesz részt Philadelphiában. Biden 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő: a Joe Biden miatt elmenekült szavazók visszatérnek Kamala Harris hívására

Politikai értékeinek változatlanságát hangsúlyozta Kamala Harris első elnökjelölti interjújában. Az InfoRádió Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzorát kérdezte a választási kampányról.

Javában tart az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány és a közvélemény-kutatások már Kamala Harris hibahatárt meghaladó, 4 százalékpontos előnyét mérik. Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta, hogy elsősorban Joe Biden visszalépése hozta fel a versenyben a demokratákat. Joe Bidennel szemben meglehetősen sok ellenszenv halmozódott föl a párton belül, illetve sokan úgy gondolták, hogy teljesen esélytelen a győzelemre. És nemcsak ők, hanem a lakosság körülbelül 70 százaléka vélte úgy, hogy Joe Biden túlságosan öreg, és nemcsak fizikailag, hanem szellemileg sem alkalmas arra, hogy újabb négy évet a Fehér Házban töltsön elnökként. Feltehetően ezek az emberek voltak azok, legalábbis egy részük, akik most Kamala Harris mögé beálltak – mondta.

"Harrisnek nagyon nehéz ilyen szempontból a helyzete, mert egyrészt képviselnie kell a Biden-kormányzat nem túlságosan népszerű politikáit, másrészt viszont sokan úgy gondolják, hogy ő frissességet hoz és hozott a Demokrata Párt kampányába. Úgy vélik, hogy ő új lendületet adhat nemcsak a Demokrata Pártnak, hanem az Egyesült Államoknak is" – mutatott rá.

A támogatói csoportokról készült felmérések szerint a nők 58 százaléka Harris mögött áll, 37 százaléka Trump mögött. A férfiak esetében szinte pontosan fordítva van, ott 57 százalék Trump támogatottsága és 39 Harrisé. Emellett az afroamerikaiak közül többen állhattak be Kamala Harris mögé, mint amennyien Joe Bident támogatták – körükben Biden idejében Trumpnak mintegy 80 százalékos támogatottsága volt. Magyarics Tamás hozzátette: a latinó szavazók ugyancsak elég nagy számban pártoltak el Bidentől és mentek át Trumphoz, de most úgy tűnik, közülük is többen visszatértek a demokrata táborba.

"Donald Trump a férfiaknál 57 százalékon áll, de ezen a csoporton belül is a fehér férfiaknál körülbelül 61-70 százalékos a támogatottsága. Nagyon erős a Középnyugaton, azokban az államokban, amelyek úgy gondolják, hogy a demokraták, illetve a keleti és a nyugati parti elit lenézi őket; itt erősen hat Donald Trump úgynevezett elitellenessége. Többek között ez az egyik olyan platform, ami Robert Kennedyvel közös táborba hozta őket. Trumpnak a fehér munkások körében is elég erős a támogatottsága, ami sokat hozhat a választásoknál, elsősorban olyan államokban, mint mondjuk Michigan, Pennsylvania. Ezeken a helyeken erős a hagyományos ipar – azt ígérte Donald Trump az Agenda 47 elnevezésű programjában, hogy visszahoz munkahelyeket, az Egyesült Államokat újra ipari nagyhatalommá teszi. Ezen kívül pedig természetesen népszerű azoknak a körében, elsősorban délen, akik ugyancsak elégedetlenek a Demokrata Párt woke-ideológiájával, illetve annak meglehetősen erőszakos terjesztésével" – sorolta Magyarics Tamás.

Robert Kennedynek a volt elnök javára történő visszalépéséről az ELTE professor emeritusa azt mondta, a felmérések szerint jelenleg túl sokat nem jelent a versenyben, és vita folyik arról, hogy egyáltalán hoz-e majd valamit. Ez elsősorban az úgynevezett csatatér államokban lesz érdekes. A 2016-os és a 2020-as választásokból kiindulva akár pár ezer, vagy akár tízezer szavazat is döntő lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.

Orbán Viktor: meg kell barátkoznunk olyan fogalmakkal, mint a gazdasági semlegesség és a nemzeti önérdek

Sikerült növelni nemzetközi szinten az ország mozgásterét, és komoly előnyökkel járhat Magyarország számára az amerikai elnökválasztás eredménye - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén csütörtökön Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Komoly vizsgálatnak vetette alá magát a Paksi Atomerőmű, megjött az eredmény

Komoly vizsgálatnak vetette alá magát a Paksi Atomerőmű, megjött az eredmény

Önkéntes és átfogó NAÜ-vizsgálatnak vetette alá magát az elmúlt hetekben a Paksi Atomerőmű, és a 18 napos felmérés után néhány fejlesztési javaslatot fogalmazott meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, de egyúttal több jó gyakorlatot is azonosított, amelyeket a nemzetközi szakmai közvéleménnyel is megoszt – jelentette be közleményében a Paksi Atomerőmű. A vizsgálati eredmények kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal azt emelte ki: "a nemzetközi felülvizsgálat nem tett olyan észrevételt, amely megkérdőjelezte volna a Paksi Atomerőmű magas biztonsági szintjét".

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×