eur:
409.52
usd:
375.98
bux:
74455.53
2024. november 5. kedd Imre
A 2023. február 3-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök a Demokrata Nemzeti Bizottság téli találkozóján vesz részt Philadelphiában. Biden 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő: a Joe Biden miatt elmenekült szavazók visszatérnek Kamala Harris hívására

Politikai értékeinek változatlanságát hangsúlyozta Kamala Harris első elnökjelölti interjújában. Az InfoRádió Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzorát kérdezte a választási kampányról.

Javában tart az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány és a közvélemény-kutatások már Kamala Harris hibahatárt meghaladó, 4 százalékpontos előnyét mérik. Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta, hogy elsősorban Joe Biden visszalépése hozta fel a versenyben a demokratákat. Joe Bidennel szemben meglehetősen sok ellenszenv halmozódott föl a párton belül, illetve sokan úgy gondolták, hogy teljesen esélytelen a győzelemre. És nemcsak ők, hanem a lakosság körülbelül 70 százaléka vélte úgy, hogy Joe Biden túlságosan öreg, és nemcsak fizikailag, hanem szellemileg sem alkalmas arra, hogy újabb négy évet a Fehér Házban töltsön elnökként. Feltehetően ezek az emberek voltak azok, legalábbis egy részük, akik most Kamala Harris mögé beálltak – mondta.

"Harrisnek nagyon nehéz ilyen szempontból a helyzete, mert egyrészt képviselnie kell a Biden-kormányzat nem túlságosan népszerű politikáit, másrészt viszont sokan úgy gondolják, hogy ő frissességet hoz és hozott a Demokrata Párt kampányába. Úgy vélik, hogy ő új lendületet adhat nemcsak a Demokrata Pártnak, hanem az Egyesült Államoknak is" – mutatott rá.

A támogatói csoportokról készült felmérések szerint a nők 58 százaléka Harris mögött áll, 37 százaléka Trump mögött. A férfiak esetében szinte pontosan fordítva van, ott 57 százalék Trump támogatottsága és 39 Harrisé. Emellett az afroamerikaiak közül többen állhattak be Kamala Harris mögé, mint amennyien Joe Bident támogatták – körükben Biden idejében Trumpnak mintegy 80 százalékos támogatottsága volt. Magyarics Tamás hozzátette: a latinó szavazók ugyancsak elég nagy számban pártoltak el Bidentől és mentek át Trumphoz, de most úgy tűnik, közülük is többen visszatértek a demokrata táborba.

"Donald Trump a férfiaknál 57 százalékon áll, de ezen a csoporton belül is a fehér férfiaknál körülbelül 61-70 százalékos a támogatottsága. Nagyon erős a Középnyugaton, azokban az államokban, amelyek úgy gondolják, hogy a demokraták, illetve a keleti és a nyugati parti elit lenézi őket; itt erősen hat Donald Trump úgynevezett elitellenessége. Többek között ez az egyik olyan platform, ami Robert Kennedyvel közös táborba hozta őket. Trumpnak a fehér munkások körében is elég erős a támogatottsága, ami sokat hozhat a választásoknál, elsősorban olyan államokban, mint mondjuk Michigan, Pennsylvania. Ezeken a helyeken erős a hagyományos ipar – azt ígérte Donald Trump az Agenda 47 elnevezésű programjában, hogy visszahoz munkahelyeket, az Egyesült Államokat újra ipari nagyhatalommá teszi. Ezen kívül pedig természetesen népszerű azoknak a körében, elsősorban délen, akik ugyancsak elégedetlenek a Demokrata Párt woke-ideológiájával, illetve annak meglehetősen erőszakos terjesztésével" – sorolta Magyarics Tamás.

Robert Kennedynek a volt elnök javára történő visszalépéséről az ELTE professor emeritusa azt mondta, a felmérések szerint jelenleg túl sokat nem jelent a versenyben, és vita folyik arról, hogy egyáltalán hoz-e majd valamit. Ez elsősorban az úgynevezett csatatér államokban lesz érdekes. A 2016-os és a 2020-as választásokból kiindulva akár pár ezer, vagy akár tízezer szavazat is döntő lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×