Infostart.hu
eur:
363.7
usd:
326.66
bux:
143228.01
2026. november 6. péntek Lénárd
A 2023. február 3-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök a Demokrata Nemzeti Bizottság téli találkozóján vesz részt Philadelphiában. Biden 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő: a Joe Biden miatt elmenekült szavazók visszatérnek Kamala Harris hívására

Politikai értékeinek változatlanságát hangsúlyozta Kamala Harris első elnökjelölti interjújában. Az InfoRádió Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzorát kérdezte a választási kampányról.

Javában tart az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány és a közvélemény-kutatások már Kamala Harris hibahatárt meghaladó, 4 százalékpontos előnyét mérik. Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta, hogy elsősorban Joe Biden visszalépése hozta fel a versenyben a demokratákat. Joe Bidennel szemben meglehetősen sok ellenszenv halmozódott föl a párton belül, illetve sokan úgy gondolták, hogy teljesen esélytelen a győzelemre. És nemcsak ők, hanem a lakosság körülbelül 70 százaléka vélte úgy, hogy Joe Biden túlságosan öreg, és nemcsak fizikailag, hanem szellemileg sem alkalmas arra, hogy újabb négy évet a Fehér Házban töltsön elnökként. Feltehetően ezek az emberek voltak azok, legalábbis egy részük, akik most Kamala Harris mögé beálltak – mondta.

"Harrisnek nagyon nehéz ilyen szempontból a helyzete, mert egyrészt képviselnie kell a Biden-kormányzat nem túlságosan népszerű politikáit, másrészt viszont sokan úgy gondolják, hogy ő frissességet hoz és hozott a Demokrata Párt kampányába. Úgy vélik, hogy ő új lendületet adhat nemcsak a Demokrata Pártnak, hanem az Egyesült Államoknak is" – mutatott rá.

A támogatói csoportokról készült felmérések szerint a nők 58 százaléka Harris mögött áll, 37 százaléka Trump mögött. A férfiak esetében szinte pontosan fordítva van, ott 57 százalék Trump támogatottsága és 39 Harrisé. Emellett az afroamerikaiak közül többen állhattak be Kamala Harris mögé, mint amennyien Joe Bident támogatták – körükben Biden idejében Trumpnak mintegy 80 százalékos támogatottsága volt. Magyarics Tamás hozzátette: a latinó szavazók ugyancsak elég nagy számban pártoltak el Bidentől és mentek át Trumphoz, de most úgy tűnik, közülük is többen visszatértek a demokrata táborba.

"Donald Trump a férfiaknál 57 százalékon áll, de ezen a csoporton belül is a fehér férfiaknál körülbelül 61-70 százalékos a támogatottsága. Nagyon erős a Középnyugaton, azokban az államokban, amelyek úgy gondolják, hogy a demokraták, illetve a keleti és a nyugati parti elit lenézi őket; itt erősen hat Donald Trump úgynevezett elitellenessége. Többek között ez az egyik olyan platform, ami Robert Kennedyvel közös táborba hozta őket. Trumpnak a fehér munkások körében is elég erős a támogatottsága, ami sokat hozhat a választásoknál, elsősorban olyan államokban, mint mondjuk Michigan, Pennsylvania. Ezeken a helyeken erős a hagyományos ipar – azt ígérte Donald Trump az Agenda 47 elnevezésű programjában, hogy visszahoz munkahelyeket, az Egyesült Államokat újra ipari nagyhatalommá teszi. Ezen kívül pedig természetesen népszerű azoknak a körében, elsősorban délen, akik ugyancsak elégedetlenek a Demokrata Párt woke-ideológiájával, illetve annak meglehetősen erőszakos terjesztésével" – sorolta Magyarics Tamás.

Robert Kennedynek a volt elnök javára történő visszalépéséről az ELTE professor emeritusa azt mondta, a felmérések szerint jelenleg túl sokat nem jelent a versenyben, és vita folyik arról, hogy egyáltalán hoz-e majd valamit. Ez elsősorban az úgynevezett csatatér államokban lesz érdekes. A 2016-os és a 2020-as választásokból kiindulva akár pár ezer, vagy akár tízezer szavazat is döntő lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökakták nyilvánosságáról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára. Beszélt arról is, hogy megbízhatóak a levéltári anyagok, illetve hogy segítik a családokat az esetleges traumák feldolgozásában.

„Azt írtak le, amit jónak láttak” – B. Tóth László az állambiztonsági múltjáról

„Az egész országban mindenki mindenkiről mindent jelentett. Voltak, akik ezen csak nevettek és komolytalannak tartották – mint én –, és persze voltak, akik ezt halál komolyan vették” – így reagált B. Tóth László az Indexnek a nemrég nyilvánosságra került 6-os kartonjára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: új részletek derülhetnek ki a kegyelmi botrányról, kőkemény változások jönnek

Tisza-kormány: új részletek derülhetnek ki a kegyelmi botrányról, kőkemény változások jönnek

Tovább zajlik az elszámoltatás, miközben a Tisza-kormány több területen is komoly változásokat készít elő. A fideszes Pócs Jánost azonnali hatállyal kitiltották a parlamentből, mert megzavarta az Országgyűlés munkáját. Szigorúbb szabályok jönnek a hulladékkoncesszióban és a MOHU működésében, emellett a kormány nagy biztosítási szabályozási csomagot is bejelentett, és véget vetne az Orbán-kabinet fizetős bevándorlási programjának. Kozármisleny visszavonta Matolcsy György díszpolgári címét, a volt jegybankelnök gyanúsítási listája pedig tovább bővülhet, ő azonban csak zárt ülésen hajlandó beszélni. A Médiatanács a reklámadó eltörlését kéri a parlamenttől, a kormány pedig tervet készített arra, hogyan pótolja a magyar talajból hiányzó, hét Balatonnyi vizet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×