Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
311.81
bux:
0
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
A 2023. február 3-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök a Demokrata Nemzeti Bizottság téli találkozóján vesz részt Philadelphiában. Biden 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő: a Joe Biden miatt elmenekült szavazók visszatérnek Kamala Harris hívására

Politikai értékeinek változatlanságát hangsúlyozta Kamala Harris első elnökjelölti interjújában. Az InfoRádió Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzorát kérdezte a választási kampányról.

Javában tart az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány és a közvélemény-kutatások már Kamala Harris hibahatárt meghaladó, 4 százalékpontos előnyét mérik. Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta, hogy elsősorban Joe Biden visszalépése hozta fel a versenyben a demokratákat. Joe Bidennel szemben meglehetősen sok ellenszenv halmozódott föl a párton belül, illetve sokan úgy gondolták, hogy teljesen esélytelen a győzelemre. És nemcsak ők, hanem a lakosság körülbelül 70 százaléka vélte úgy, hogy Joe Biden túlságosan öreg, és nemcsak fizikailag, hanem szellemileg sem alkalmas arra, hogy újabb négy évet a Fehér Házban töltsön elnökként. Feltehetően ezek az emberek voltak azok, legalábbis egy részük, akik most Kamala Harris mögé beálltak – mondta.

"Harrisnek nagyon nehéz ilyen szempontból a helyzete, mert egyrészt képviselnie kell a Biden-kormányzat nem túlságosan népszerű politikáit, másrészt viszont sokan úgy gondolják, hogy ő frissességet hoz és hozott a Demokrata Párt kampányába. Úgy vélik, hogy ő új lendületet adhat nemcsak a Demokrata Pártnak, hanem az Egyesült Államoknak is" – mutatott rá.

A támogatói csoportokról készült felmérések szerint a nők 58 százaléka Harris mögött áll, 37 százaléka Trump mögött. A férfiak esetében szinte pontosan fordítva van, ott 57 százalék Trump támogatottsága és 39 Harrisé. Emellett az afroamerikaiak közül többen állhattak be Kamala Harris mögé, mint amennyien Joe Bident támogatták – körükben Biden idejében Trumpnak mintegy 80 százalékos támogatottsága volt. Magyarics Tamás hozzátette: a latinó szavazók ugyancsak elég nagy számban pártoltak el Bidentől és mentek át Trumphoz, de most úgy tűnik, közülük is többen visszatértek a demokrata táborba.

"Donald Trump a férfiaknál 57 százalékon áll, de ezen a csoporton belül is a fehér férfiaknál körülbelül 61-70 százalékos a támogatottsága. Nagyon erős a Középnyugaton, azokban az államokban, amelyek úgy gondolják, hogy a demokraták, illetve a keleti és a nyugati parti elit lenézi őket; itt erősen hat Donald Trump úgynevezett elitellenessége. Többek között ez az egyik olyan platform, ami Robert Kennedyvel közös táborba hozta őket. Trumpnak a fehér munkások körében is elég erős a támogatottsága, ami sokat hozhat a választásoknál, elsősorban olyan államokban, mint mondjuk Michigan, Pennsylvania. Ezeken a helyeken erős a hagyományos ipar – azt ígérte Donald Trump az Agenda 47 elnevezésű programjában, hogy visszahoz munkahelyeket, az Egyesült Államokat újra ipari nagyhatalommá teszi. Ezen kívül pedig természetesen népszerű azoknak a körében, elsősorban délen, akik ugyancsak elégedetlenek a Demokrata Párt woke-ideológiájával, illetve annak meglehetősen erőszakos terjesztésével" – sorolta Magyarics Tamás.

Robert Kennedynek a volt elnök javára történő visszalépéséről az ELTE professor emeritusa azt mondta, a felmérések szerint jelenleg túl sokat nem jelent a versenyben, és vita folyik arról, hogy egyáltalán hoz-e majd valamit. Ez elsősorban az úgynevezett csatatér államokban lesz érdekes. A 2016-os és a 2020-as választásokból kiindulva akár pár ezer, vagy akár tízezer szavazat is döntő lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula egy interjúban bejelentette, hogy a Polgári törvénykönyv szabályai alapján egy közjegyző előtt aláírt okiratban közérdekű kötelezettségvállalás tett, amelyben felajánlja a cégeinek tulajdonjogát és a magántőkealapokban lévő vagyonát az állam számára. Egyes cégeinek a számláit múlt hét hétfőn befagyasztották. Állítása szerint nagyságrendileg több tízmilliárd forintról van szó.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×