eur:
411.4
usd:
391.26
bux:
78898.39
2024. november 21. csütörtök Olivér
BRUSSELS, BELGIUM - JUNE 27:  Roberta Metsola President of European Parliament talks with media during European Council Meeting on June 27, 2024 in Brussels, Belgium. EU leaders gathered to discuss the blocs 2024-2029 strategic agenda, as well as issues pertaining to Ukraine, the Middle East, security and defence, competitiveness, among other items. (Photo by Pier Marco Tacca/Getty Images)
Nyitókép: Pier Marco Tacca/Getty Images

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnökének

Az Európai Néppárt 45 éves máltai politikusa a 720 fős testületben 562 szavazatot kapott, így újabb két és fél éven át töltheti be az elnöki tisztséget.

Az Európai Néppárt 45 éves máltai politikusa a 720 fős testületben 562 szavazatot kapott, így újabb két és fél éven át töltheti be az elnöki tisztséget. Egyetlen kihívója a spanyol baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk) jelöltje, Irene Montero volt, aki 61 szavazatot kapott.

Roberta Metsola újabb 2,5 éves ciklust tölthet az EP élén, de utána biztosan új elnök következik, ugyanis újraválasztásra csak egyszer van lehetőség.

Megválasztását követő beszédében Metsola leszögezte: erős parlamentre van szükség egy erős Európai Unióban. Figyelmeztetett továbbá a társadalom polarizálódására, amely, mint mondta, politikai erőszakhoz vezet. Hangsúlyozta, hogy Európa ereje a különbözőségében rejlik, példaként pedig a különböző nyelveket, kultúrákat említve.

Hozzátette: új biztonsági és védelmi keretrendszer kialakítására törekednek, "amely visszaszorítja a határaink mentén lévő diktátorok terjeszkedési vágyát és le tudja győzni azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek még mindig leselkednek ránk".

Az Európára váró kihívások közül egyebek mellett az egyre inkább elharapódzó lakhatási válságot és az éghajlatváltozást említette, kiemelve: azon kell dolgozni, hogy Európa megőrizze versenyképességét, és "az európai vállalkozások Európában maradjanak".

Kiemelte továbbá a digitalizáció fontosságát, aláhúzva: ki kell aknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket a többi között a dezinformáció elleni küzdelemben is.

Az emberi jogokkal kapcsolatban a nők és az újságírók jogaira is felhívta a figyelmet, s szót emelt az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.

Beszéde további részében kiemelte Európa szerepét a közel-keleti helyzet és a ciprusi kérdés rendezésében, valamint leszögezte: fel kell készülni az EU bővítésére, "mert az emberek felénk fordulnak, Ukrajnában, Moldovában, Georgiában és a Nyugat-Balkánon".

"Fel tudjuk építeni azt az Európát, amelyet Simone Veil és Nicole Fontaine álmodott meg" - jelentette ki az EP harmadik női elnöke elődeire, az elnöki tisztséget 1979-től 1982-ig betöltő Veilre és az 1999-től 2002-ig elnöklő Fontaine-re utalva.

A megválasztását követő sajtótájékoztatón leszögezte: Európa erősebbé tétele érdekében nem szabad megijedni a vitától és a változástól sem, továbbá szót emelt a politikai erőszak ellen is.

Ez a parlament tizedik ciklusa. A testületben nyolc frakció alakult, eggyel több, mint az előzőben. A legnagyobb létszámú ezúttal is az Európai Néppárt, őket követi a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a harmadik helyre pedig a Patrióták Európáért lépett, amelynek első alelnöke Gál Kinga lett.

Címlapról ajánljuk

Áttelepítés - Bejelentést tett Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ukrajnai helyzet változása miatt

Az orosz-ukrán háború kiterjedésének veszélye minden eddiginél nagyobb. A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-et ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×