Közvetlenül az emberek elégedetlensége miatt nem tud megbukni a kormány, ahhoz ugyanis arra lenne szükség, hogy a törvényhozásban a koalíció tagjai megszavazzák a szervezet feloszlatását, de erre nagyon kicsi esély van. Már csak azért is, mert jelenleg a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy javulnak ugyan a kormánypártok népszerűségi számai, jelenleg nem tudnák ezt a koalíciót megalakítani – magyarázta az InfoRádióban Szalai Máté. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a tüntetéseknek ne lehetne következményük. Bejnamin Netanjahu miniszterelnök némileg változtatott is a narratíván, és már arról beszél, hogy nemsokára vége lehet a háborúnak a Hamásszal szemben – tette hozzá.

Az izraeli kormányfőt és a kormányát több kritika éri. Erősödik a háborúellenes hangulat, és sokaknak nem tetszik, hogy a Nethanjahu-kormány a Hamász elpusztítására fektet nagyobb hangsúlyt, nem pedig a túszok kiszabadítására – mondta a Közel-Kelet-szakértő, arra is emlékeztetve, hogy Izraelben a tüntetéshullám már a háború, a tavaly október 7-i események előtt fellángolt, és lényegében

már egy éve folyamatosak a tiltakozások heti rendszerességgel.

Azzal – ahogy Nethanjahu is fogalmazott –, hogy a háború intenzív szakasza a végéhez közeledik, kulcsfontosságú stratégiai döntéseket kell meghoznia Izraelnek, köztük hogy stratégiailag, biztonságpolitikailag ki fogja ellenőrzi Gázát, és ki fogja ellátni a civil adminisztrációt. Ezekre azonban egyelőre nincs válasza a kormánynak, éppen ezért nem is tudható pontosan, hogy mi fog történni.

Szalai Máté úgy gondolja, hogy a narratívaváltás nemcsak az elégedetlenségre adott válasz, hanem az is az oka, hogy az ország északi részén, a Hezbollahhal való konfrontáció egyre intenzívebbé válik; de ahhoz, hogy oda megfelelő számú katonát tudjanak átcsoportosítani, ki kell őket vonni Gázából.

„Lehetséges, hogy egy háború véget ér, de egy másik kiélesedik”

mondta Szalai Máté, arra emlékeztetve, hogy Izrael korábban már jóváhagyta a műveleti terveket egy Hezbollah elleni libanoni offenzívához. A szakértő azt mondta, egy harmadik szereplő belépésétől egyelőre nem kell tartani, bár a Hezbollah nemcsak Izraelt, hanem Ciprust is megfenyegette, ami azért is „sokkoló”, mert egy EU-tagországról van szó.

Az Izrael és a Hezbollah között 2023 óta élesedő viszony épp a múlt héten ért a csúcspontjához, miután hatszáznál is több rakétát lőhettek a felek egymásra. Szalai Máté egy paradox helyzetre is felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy Izrael az északi területeken fel tudjon lépni, csillapítania kellene a gázai konfliktust, ez esetben viszont lehet, okafogyottá válik a Hezbollah elleni fellépés, a libanoni szervezet ugyanis azt állítja: addig fogja támadni Izraelt, amíg zajlik a Hamász elleni háború. Vagyis ha például tűzszünet lesz, a Hezbollah is felhagyna a zsidó állam elleni nyomásgyakorlással, a teljes konfrontációt ugyanis el akarja kerülni – mondta a Ca’Foscari Egyetem kutatója.