Infostart.hu
eur:
377.11
usd:
316.55
bux:
129973.05
2026. február 10. kedd Elvira
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) fogadja a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőségét, Hrisztijan Mickoszki elnököt (b) és Alekszandar Nikoloszki alelnököt a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 21-én. A kormányfő mellett Rahói Zsuzsanna külpolitikai főtanácsadó.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kormányváltás történt Észak-Macedóniában

Kétnapos vitát követően az északmacedón parlament megszavazta a Hrisztijan Mickoszki vezette konzervatív kormány kinevezését vasárnap késő este Szkopjéban.

Az új kormányra a 120 tagú képviselőház 77 politikusa szavazott igennel és 22 nemmel. A parlament ülését azonban meg kellett szakítani néhány órára, mert az ítéletidő miatt áramkimaradás volt a képviselőház épületében.

A május 8-i választást a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg, a 120 fős törvényhozásban 58 helyet szerzett. Az eddig kormányzó baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) 18 képviselőt delegálhatott a parlamentbe. A legnagyobb albán nemzeti kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 19, míg a másik albán koalíció, amely a VLEN (Megéri) nevet viseli, 13 parlamenti helyet szerzett. Két kisebb párt is bejutott a parlamentbe: a baloldali Levica (Baloldal) és a jobboldali A mi Macedóniánkért mozgalom (ZNAM) is hat helyet szerzett a törvényhozásban. A VMRO-DPMNE a VLEN-nel, valamint a ZNAM-mal lépett koalícióra - közölte Hrisztijan Mickoszki. A kormánykoalíciónak így 78 képviselője van a 120 tagú parlamentben. A VMRO-DPMNE korábban 2006 és 2016 között vezette az országot.

Az új kabinetnek 24 tagja és a korábbinál néggyel több, azaz 20 minisztériuma van. A kormánytagok legtöbbje (15) a VMRO-DPMNE soraiból kerül ki, míg hat minisztériumot a VLEN, kettőt pedig a ZNAM politikusa vezethet a következő négy évben.

A 2017 óta kormányzó szociáldemokraták a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták az ország nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tettek a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, a VMRO-DPMNE elnöke pedig korábban közölte, hogy a baloldali kormány megalázó kompromisszumokat között az ország szomszédaival, amire a jövőben nem lesz példa.

A 46 éves Hrisztijan Mickoszki leendő kormányának programját ismertetve elmondta: a csalódott állampolgárok a választás során kifejezték a változás iránti vágyukat, "nincs lehetőség a sikertelenségre", együtt kell nagy léptekkel előre haladni, ezért "az új projektek intenzív megkezdését jelentem be". A VMRO-DPMNE elnöke az adók csökkentését, a nyugdíjak és a bérek növelését, gazdasági fejlődést, a GDP 5 százalékos növekedését, valamint 2-2,5 százalékos éves inflációt jelentett be, illetve azt is, hogy a munkanélküliségi arányt 7 százalékra csökkentik. Közölte, Észak-Macedónia az európai integráció útján marad. "Folytatjuk a munkát európai uniós partnereinkkel, és összehangoljuk a külpolitikánkat az unióéval. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megvédje nemzeti integritását és szuverenitását" - húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki tervei között a nagy infrastrukturális projektek befejezése, illetve újak megkezdése is szerepel, legfőbb célként az Ohrid és Kicsevo közötti autópálya megépítését nevezte meg. Ez a projekt évtizedek óta szerepel az egyes kormányok tervei között. Emellett további nagyberuházásokat, valamint a Salzburgot Szalonikivel összekötő európai vasúti folyosó észak-macedóniai részének kiépítését és decentralizációt, illetve az önkormányzatok fejlesztését jelentette be az új miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×