Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Amazing blue and pristine sky in Finland landscape background. Arctic Icebreaker atracts every year tourists from all around the world. North Arctic Pole attractions, Lapland, Finland.
Nyitókép: Pola Damonte via Getty Images

Újabb fordulat az Északi-sark birtoklásáért folyó küzdelemben

Boris Pistorius német védelmi miniszter Norvégiával közösen fenntartott partnerséget javasolt Kanadának az Atlanti-óceán északi medencéjében, illetve az északi-sarkvidéki régióban a tengerfenéken futó infrastruktúra védelmére pénteken.

"Hozzunk létre egy háromoldalú tengeri stratégiai partnerséget az Atlanti-óceán északi részén, illetve a sarkvidéken futó kommunikációs összeköttetések védelmére" - mondta a német szociáldemokrata politikus Ottawában kanadai hivatali partnere, Bill Blair oldalán nyilatkozva.

Blair kijelentette, hogy a sarkvidék Kanadához tartozó része új és növekvő fenyegetéseknek van kitéve. Hangsúlyozta, hogy Oroszország, de Kína is igyekszik előnyös helyzetbe hozni magát a térségben. "A klímaváltozással a régió nagy része könnyebben válik majd hozzáférhetővé" - tette hozzá.

"Talán korábban a kontinens védelménél számíthattunk a jégre, de a klímaváltozás ezt a feltételezést kétségbe vonja" - emelte ki a kanadai védelmi miniszter. Úgy fogalmazott, Ottawa tudja, hogy erősebb, illetve tartós katonai jelenlétre van szükség az ország északi végein.

A kanadai kormány áprilisban fogadott el új védelempolitikai irányelveket, amelyek legsürgetőbb feladatként nevezik meg az ország szuverenitásának védelmét az Északi-sarkvidéken, ahol Oroszország rendelkezik a legerősebb katonai jelenléttel.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×