"Nem ülhetünk arra várva, míg Franciaország, India és Görögország felfegyverzi ellenünk Örményországot. Ezt nyíltan és demonstratív módon teszik, sőt megpróbálnak ilyen módon valamit nekünk bizonyítani. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel" - hangoztatta az azeri vezető.

Hangsúlyozta, hogy hazája ezen álláspontját világosan értésére adták az örmény vezetésnek, valamint "azon feleknek, akik ma igyekeznek kimutatni Örményország iránti gondoskodásukat". "Amennyiben komoly fenyegetést látunk irányunkban, komoly intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni" - fogalmazott az azeri államfő. Beszélt a vitatott örmény-azeri határ kijelöléséről is.

"A határ kijelölését az ismert elvek alapján kell elvégezni,

de vannak olyan szakaszok is, amelyek mindkét fél számára gondot jelentenek. Ezek főleg utakkal, biztonsági mechanizmusokkal, illetve egymás területének mélységi megfigyelésével kapcsolatosak. Ezért találékonynak kell lennünk, és nem kell ragaszkodnunk egy vonalhoz, amely mentén aztán vak kiscicákként haladunk. A térképen futó vonalakat alapként kell vennünk, de olyan határban kell megállapodnunk, amely mindkét fél számára biztonságos és kényelmes" - mondta Aliyev, miután Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését.

A Nyugatot Aliyev azzal vádolta, hogy az április elején Brüsszelben tartott EU-amerikai-örmény találkozóval törésvonalakat akart teremteni a Kaukázus déli térségében. Hangsúlyozta, hogy a történelemben még nem volt ehhez fogható találkozó szovjet utódállamok bevonásával. "Ilyen találkozót még Ukrajnával, Grúziával és Moldovával sem tartottak" - tette hozzá.

Nikol Pasinján, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője április 5-én Brüsszelben tartottak találkozót.

Az Európai Bizottság akkor 270 millió eurós támogatást terjesztett elő Örményország számára a 2024-2027 közötti időszakra.

A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös - lezárt és megerősített - határ kijelölése.

Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.