eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Ilham Alijev azeri államfő beszédet mond az azerbajdzsáni földgáz Közép-Európába szállításáról szóló szándéknyilatkozat aláírásán Szófiában 2023. április 25-én. Az együttműködésben részt vevő államok: Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn (STRING) keresztül fejlesztenék a régió energetikai infrastruktúráját. A fölgázvezeték tervezett útvonala az Azerbajdzsánnal határos Törökországból Bulgárián, Románián és Magyarországon át Szlovákiáig vezetne. A földgázhálózat bővítését Bulgária kezdeményezte az Európai Bizottság támogatásával az Európai Unió, illetve a délkelet-európai régió energiabiztonságának növelése céljából.
Nyitókép: MTI/EPA/Vaszil Donev

Kemény hangot ütött meg hatalmas országokkal szemben Azerbajdzsán elnöke

Baku nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország, India és Görögország felfegyverzi Örményországot - jelentette ki Ilham Aliyev azeri elnök az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián tartott beszédében.

"Nem ülhetünk arra várva, míg Franciaország, India és Görögország felfegyverzi ellenünk Örményországot. Ezt nyíltan és demonstratív módon teszik, sőt megpróbálnak ilyen módon valamit nekünk bizonyítani. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel" - hangoztatta az azeri vezető.

Hangsúlyozta, hogy hazája ezen álláspontját világosan értésére adták az örmény vezetésnek, valamint "azon feleknek, akik ma igyekeznek kimutatni Örményország iránti gondoskodásukat". "Amennyiben komoly fenyegetést látunk irányunkban, komoly intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni" - fogalmazott az azeri államfő. Beszélt a vitatott örmény-azeri határ kijelöléséről is.

"A határ kijelölését az ismert elvek alapján kell elvégezni,

de vannak olyan szakaszok is, amelyek mindkét fél számára gondot jelentenek. Ezek főleg utakkal, biztonsági mechanizmusokkal, illetve egymás területének mélységi megfigyelésével kapcsolatosak. Ezért találékonynak kell lennünk, és nem kell ragaszkodnunk egy vonalhoz, amely mentén aztán vak kiscicákként haladunk. A térképen futó vonalakat alapként kell vennünk, de olyan határban kell megállapodnunk, amely mindkét fél számára biztonságos és kényelmes" - mondta Aliyev, miután Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését.

A Nyugatot Aliyev azzal vádolta, hogy az április elején Brüsszelben tartott EU-amerikai-örmény találkozóval törésvonalakat akart teremteni a Kaukázus déli térségében. Hangsúlyozta, hogy a történelemben még nem volt ehhez fogható találkozó szovjet utódállamok bevonásával. "Ilyen találkozót még Ukrajnával, Grúziával és Moldovával sem tartottak" - tette hozzá.

Nikol Pasinján, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője április 5-én Brüsszelben tartottak találkozót.

Az Európai Bizottság akkor 270 millió eurós támogatást terjesztett elő Örményország számára a 2024-2027 közötti időszakra.

A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös - lezárt és megerősített - határ kijelölése.

Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.

Címlapról ajánljuk

Tényleg megvan a válasz az ősi piramisok titkára?

A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve - állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×