Procaccini, az Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt európai parlamenti frakcióvezetője úgy nyilatkozott, "Orbán Viktort demokratikusan megválasztották, és az Európai Unió tagja". Hozzátette, hogy Orbánnak is "megvannak a saját nézetei, de bizonyította, hogy kompatibilis Európával, mivel Ukrajna támogatása mellett szavazott".
Az ECR társelnöke úgy vélte, "aki ma démonizálni próbálja Orbánt, szándékosan teszi, eszközként, egy kisebbségi politikai pozíciót akarva kényszeríteni" másokra.
Procaccini kijelentette: a júniusban esedékes európai parlamenti választások búcsút intenek az Ursula von der Leyen vezette bizottsági többségnek, az utóbbi öt évhez képest majd "erősen változik a széljárás".
Előre lehet tudni, hogy a következő Európai Bizottság, az európai parlamenti választások eredményétől függetlenül jobbközép lesz, mivel a biztosokat a többségükben jobbközép európai kormányok jelölik - mondta.
Megjegyezte, hogy az ECR-nek semmilyen személyes kifogása nincsen Ursula von der Leyennel szemben, "mi az utóbbi évek Európai Bizottsága ellen vagyunk".
Az olasz politikus szerint az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) EP-frakció elnöke, Valerie Hayer csütörtökön "agresszív támadást" intézett az ECR elnöke, Giorgia Meloni és az ECR frakciója ellen.
"Szavai rettegést mutatnak, mivel attól tart, hogy elveszíti központi szerepét az európai intézmények egyensúlyában" - hangoztatta Procaccini. Megjegyezte, Valerie Hayer a francia elnök, Emmanuel Macron pártjának tagja, amely az "utóbbi években Brüsszelben megszavazott katasztrófákért felelős".
Az olasz jobboldali politikus a zöld átmenet politikáját hozta fel példaként, a gazdák, állattenyésztők és halászok ellen indított háborút, az "eltörléskultúrát, amellyel az Európai Unió lelki és kulturális gyökereit akarják eltörölni".
Az ECR ülését Európa fővédőszentje, Szent Benedek ünnepnapján a Rómától keletre fekvő Subiaco városában tartották meg, ahol a szent egykor szerzetesi közösséget és kolostort alapított.
Az ECR-találkozó résztvevői - a Benedeki Regulához hasonló - 12 pontos dokumentumban fektették le a konzervatív erők értékeit. Az első pont leszögezi, hogy Európa mindenekelőtt történelmi és kulturális tényezőt képvisel közös identitással, amelynek gyökerei a zsidó-keresztény hagyományból erednek.
A második pont kijelenti, hogy a konzervatív erők nem fogadják el "a semmi Európa és a több Európa közötti hamis választási kényszert": az európai államok közötti együttműködés erősítése nem jelenti a tagállamok szuverenitásának, kulturális és történelmi identitásának korlátozását - olvasható a chartában.
A hagyományhoz való ragaszkodás nem egyenlő a fejlődés elutasításával - szögezi le a dokumentum, hangoztatva, hogy az Európai Unió nem lehet eszköz a progresszív gondolat és az erkölcsi relativizmus kötelezővé tételére.
A charta az élethez való jog védelmét szorgalmazza, a demográfiai csökkenés elleni fellépést sürgeti a nő és férfi alkotta hagyományos család jelentőségének kiemelésével.
Az utolsó pont elutasítja az úgynevezett gender- és woke-kultúrát, amely a társadalmi igazságtalanság, főleg a faji megkülönböztetés elutasításán alapul.