Az ukrán katona nagyot káromkodott, majd letépte a fejhallgatóját. A kezében lévő képernyő előbb csak elhalványult, majd hirtelen teljesen elsötétedett. Az oroszok bekapcsolták a zavaró berendezésüket és így az operátor elvesztette a kapcsolatot a drónjával. "Vannak napok, amikor minden simán megy, és van, amikor a drónok használhatatlanok, mert az oroszok olyan erős elektronikai zavarást alkalmaznak" – mondta a The New York Times-nak az ukrán hadsereg "DJ" fedőnevű katonája.

Az amerikai lap emlékeztet rá, hogy a háború kitörését követően jóformán csak a drónok jelentették az egyetlen fegyvert, amellyel az ukránok hatékonyan tudtak visszacsapni a számbeli és technikai fölényben lévő oroszoknak. Aztán a jó napok lassan elfogytak, ahogy a támadók is rájöttek, hogyan tudják semlegesíteni a házi készítésű tüzérséget. Az oroszok gyorsan megtalálták, milyen rádiófrekvenciákon irányítják a kezelők a repülő robotokat, aztán ugyanazokon a hullámhosszokon – csak sokkal nagyobb teljesítménnyel – kezdtek ők is sugározni. Az erősebb jel elnyomta az irányítótól érkezőt, és a drón vezérlés nélkül maradt.

Az inváziós erők elektronikai ellentevékenysége mostanra annyira eredményessé vált, hogy

lényegében használhatatlanná tették az összes, kereskedelmi forgalomban kapható drónt.

Persze az ukránok is rájöttek erre, és hozzáláttak a fejlesztéshez. Sajátos vetélkedés kezdődött a támadók és a védekezők között: egy-két hétig vagy hónapig tartó előny az egyik, aztán a másik oldalon. "Folyamatos a fegyverkezési verseny – mondta a magát Babaj álnéven bemutató ukrán őrmester, az egyik drónkezelő egység tagja. – Fejlesztjük a technikánkat és ezzel kis időre előnyhöz jutunk, de aztán az oroszok is lépnek és beérnek bennünket."

A drónhadviselés igazából nem új keletű Ukrajnában – emlékeztet az amerikai újság. A 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai háborúskodásban gyakran használtak kisebb, civileknek épített távirányítású eszközöket. Aztán 2023-ban az ukránok nagyot dobtak azzal, hogy az addig csak versenyzéshez használt, úgynevezett FPV drónokat öngyilkos robotokká alakították át. A gép kamerája valós idejű képet küld a kezelő VR-szemüvegszerű berendezésére, így a pilóta úgy érezheti magát, mintha maga is a roboton ülne. Ezzel a módszerrel sokkal egyszerűbb és egyértelműbb a célok felderítése, azonosítása, illetve a robbanóanyaggal megpakolt drón rávezetése.

"Az FPV drónok olyanok, mint a tüzérség. Ugyanolyan távolságból tudunk csapást mérni velük, mint az aknavetőkkel, csak éppen azoknál sokkal pontosabban"

– mesélte a Gyagya hívójelű katona. Ez persze csak részben igaz, hiszen a lövegek úgynevezett területtüzet is tudnak lőni, amivel a harctér jelentős részt letarolják. Erre egy-két drón nem képes. Ellenben arra igen, hogy zaklassa és pusztítsa a lövészárokban meghúzódó ellenséget, vagy felrobbantsa a lőszerlerakatait. Emiatt az oroszok sok támadást voltak kénytelenek megállítani, mivel az elfogyott muníciót csak messzebbről tudták pótolni.

A The New York Times arról is ír, hogy milyen óriási különbség van a drónokkal kapcsolatos orosz és ukrán szemlélet között. Az oroszok ebben is a régi, merev, fentről lefelé tartó utasítási rendszert alkalmazzák. Az eredmény az, hogy képesek ugyan nagy tömegben drónokat gyártani, de csak egy-két típust. Így az irányítófrekvenciák is hasonlók, és ha egyszer az ukránok megtalálták, akkor már könnyű a zavarásuk. Az előnye viszont a nagy mennyiség mellett az, hogy az orosz drónkezelők legalább nem zavarják egymást.

Az ukránoknál ellenben jóformán a teljes drónfejlesztést és -gyártást magánvállalatok végzik, saját kezdeményezéseik alapján. Emiatt olyan sokféle drón jelenik meg a frontokon, hogy egy-egy alakulat akár tesztcsapatként is funkcionálhat. Ráadásul gyakran összekeverednek a frekvenciák, és előfordul, hogy a kezelő elveszti a drónját, mert hirtelen egy másik robot kamerájának képét látja. Az is gondot jelent az ukránok számra, hogy a fronton kevés az olyan szakemberük, aki meg tudja változtatni a kereskedelmi forgalomban kapható drónok vezérlő frekvenciáját. Az egyik kezelő azt mondta az amerikai újságnak, hogy ez majdnem akkor gond, mint az orosz elektronikai zavarás.

A nyilvánvaló hátrányok ellenére az ukrán haderő továbbra is erősen támaszkodik a drónokra,

olyannyira, hogy a múlt hónapban létre is hozták egy pilóta nélküli rendszerekkel harcoló egységet.

Amúgy az ukránok elképesztő mennyiségű robotot vetnek be a frontokon. Az egyik gyártócég vezetője – álneve Chef – szerint naponta 20-30 dróncsapás éri az oroszokat, de még ennél is több lehetne, ha eleget tudnának gyártani. "Amennyit előállítunk, azt mind be is vetjük az oroszok ellen. De csak drónokkal nem lehet megnyerni ezt a háborút."