eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Silhouette of a main battle tank on a battlefield with Russian flag. EPS10 vector
Nyitókép: e-crow/Getty Images

Washington: az orosz gazdaság belerokkan a háborúba

Amerikai sajtóvélemények szerint Oroszország nem tudja sokáig tartani a fegyvergyártás felfokozott tempóját, és a haditermelést hamarosan az egész gazdaság megsínyli majd.

Az ukrajnai háború okozta egyre nagyobb fegyver- és lőszerigény miatt Moszkva mindinkább haditermelésre állítja át az orosz ipart. Ezt a tempót legalább kettő-öt évig tudják is majd tartani – nyilatkozott az amerikai The Wall Street Journal-nek egy magas rangú NATO-illetékes. A lap viszont megjegyezi, hogy az oroszok nem tesznek különbséget az új gyártás és a régi járművek felújítása között. Valójában csak nagyon kevés új tankot állítanak elő az orosz gyárak. Az adatokban szereplő páncélosok nagy többsége elavult T-62-es vagy még annál is régebbi, T-54/55-ös felújításával jött létre – állapítja meg az amerikai napilap.

Ezzel a véleménnyel ért egyet a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet is legújabb jelentésében. Ennek legfontosabb megállapítása az, hogy Oroszország már középtávon sem lesz képes fenntartani a haditermelés jelenlegi, rendkívül felfokozott ütemét. A tekintélyes szakértőkből álló szervezet ennek két fő okát jelölte meg. Egyrészt a nemzetközi szankciók miatt Oroszország egyre nehezebben tud hozzájutni a fegyverek gyártásához szükséges nyersanyagokhoz és fejlett technológiájú berendezésekhez. Másrészt a háború miatt mind súlyosabb az orosz hadiiparban a munkaerőhiány, ami szintén visszaveti a termelést.

Ezzel szemben Moszkva folyamatosan arról számol be, hogy a fegyvergyárak fokozódó ütemben állítják elő az ukrajnai hadjárathoz szükséges hadianyagot.

Nyílt forrásokat felhasználó szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az oroszok, típustól függően, már a letárolt harckocsik 25-40 százalékát újból hadrendbe állították. Az ISW idézi a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért Oroszország és Eurázsia program főmunkatársát, Dara Massicot, aki szerint a harcok jelenlegi intenzitása mellett csökkenni fognak az oroszok stratégiai tartalékai.

Ezt a megállapítást támasztja alá a Finn Nemzeti Bank jelentése is, amely szerint Oroszország azért nem tudja tartani a haditermelés jelenlegi tempóját, mert ezzel munkaerőt és anyagi forrásokat von el az ipar más, fontos területéről. Az ISW felhívja a figyelmet arra is, hogy a Kreml szerint egyes hadiüzemekben már a szükséges létszám 20 százaléka hiányzik, és a munkások gyakran panaszkodnak a hiányos képzés, valamint a rossz szerszámok miatt.

Az amerikai szakértők úgy vélik: az orosz vezetés gondjait csak fokozza, hogy

az ultranacionalisták hevesen ellenzik a vendégmunkások alkalmazását,

pedig nélkülük valószínűleg lehetetlen lesz fejlődési pályán tartani a gazdaságot. Azt is fontosnak tartják, hogy miközben Oroszország számos esetben ügyesen játssza ki a nemzetközi büntetőintézkedéseket, mégsem sikerült beszerezni külföldről a harckocsik optikai rendszereihez szükséges fejlett műszereket.

A Moszkvában közölt számok ráadásul még félrevezetők is – teszi hozzá az ISW. Például nagyon meggyőzőnek tűnt az a bejelentés, hogy az orosz hadseregnek legalább hárommilliónyi tüzérségi gránátja van raktárakban. Ám a brit Royal United Services Institute (RUSI) azt állapította meg, hogy ennek a lőszernek a többsége – a helytelen tárolás vagy az öregedés miatt – már igencsak kétes állapotú lehet. Ugyanakkor az orosz ipar még annyi új gránátot sem képes gyártani, amennyi az ukrajnai harcokhoz kellene.

A CNN amerikai hírtelevízió NATO-hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország hamarosan évi hárommillió darab tüzérségi lőszert lesz képes gyártani. Ezzel szemben a NATO-országok csak legfeljebb 1,2 milliónyi, 155 mm-es gránátot állítanak elő évente. Az ISW viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz adatoknál nem szerepel a lőszer fajtája. Így a mennyiség valamennyi űrméretű munícióra vonatkozik,

de azt nem tudni, hogy ebből vajon mennyi a 152 mm-es gránát.

Így tévedés azt állítani, hogy az oroszok már most többet gyártanak, mint a Nyugat. Az ISW szerint a NATO tagországai minden bizonnyal nagyobb mennyiségű lőszert képesek termelni, mint az oroszok.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×