Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Rishi Sunak volt brit pénzügyminiszter távozik londoni otthonából 2022. október 24-én. Sunak előző napon bejelentette, hogy indul a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási versenyében. Rishi Sunak a lehetséges pályázók közül elsőként szerezte meg az induláshoz minimálisan előírt száz alsóházi tory frakciótag támogatását. Liz Truss brit miniszterelnök október 20-án mondott le a párt vezetéséről.
Nyitókép: MTI/AP/David Cliff

Komoly pofonokat kaptak az időköziken a brit konzervatívok

Két olyan körzetben is kikapott időközi választáson a brit Konzervatív Párt, amik az utóbbi tíz évben magabiztos bástyái voltak.

Két időközi választást is tartottak csütörtökön az Egyesült Királyságban, miután két konzervatív képviselő helye üresedett meg tavaly: a konzervatív Peter Bone-t a választói hívták vissza, miután elég aláírás gyűlt össze, hogy a szexuális zaklatással és bullyinggel vádolt képviselő körzetében, a 2005 óta magabiztos Konzervatív-párti bástyának számító Wellingboroughban időközi választást írjanak ki - írja az Index.

Ezzel szemben Kingswoodban azért vált esedékessé az időközi választás, mert Chris Skidmore tory képviselő Rishi Sunak brit miniszterelnök zöldpolitikája miatt mondott le.

A legutóbbi, 2019-es választáson mindkét körzetben a toryk győztek magabiztosan; Bone a szavazatok 62,2 százalékát szerezte meg Wellingboroughban, ahogy Skidmore is a szavazatok abszolút többségét megszerezve 56,2 százalékkal győzedelmeskedett a munkáspárti jelöltekkel szemben - írja a lap.

Ám a körzetek hiába számítottak a konzervatívok bástyáinak, most a munkáspárt hatalmas fölénnyel győzte le a tory-jelölteket.

Wellingboroughban Gen Kitchen a szavazatok 45,9 százalékát kapta, míg a tory jelölt Helen Harrison mindössze 24,6 százalékot, ami a brit választások történetében a második legnagyobb különbség a szavazók preferenciái között két választás között. Harrisonra Bone 2019-es eredményéhez képest 37,6 százalékponttal kevesebben szavaztak.

Kingswoodban sem sikerült jobb eredményt elérnie a Konzervatív Párt jelöltjének: 2019-hez képest 21,3 százalékponttal kapott kevesebbet, így itt is magabiztosan győzött a Keir Starmer vezette Munkáspárt jelöltje a maga 44,9 százalékos eredményével.

Mint írják, a mostani a tizedik időközi veresége 2019 óta a hatalmon lévő Konzervatív Pártnak, ez kettővel több, mint amit 1992 és 1997 között John Majorral a kormányrúd mögött elszenvedtek.

A vereség ellenére a konzervatívok még mindig bizakodnak, hogy a vélhetően ősszel tartandó parlamenti választáson még győzhetnek.

A Sky Newsnak a párt elnökhelyettese, James Daly úgy értékelte a választási eredményeket, hogy azok „kiábrándítóak”, ugyanakkor szerinte emellett azt is mutatják, hogy a szavazók ennek ellenére nem szeretik Keir Starmer Munkáspártját. Szerinte mindkét verseny szoros volt, és úgy véli, a parlamenti választások még egyáltalán nem lefutottak.

A mostani eredményekkel egyébként újfent megnőtt az esélye, hogy a Munkáspárt a történelmi, 1997-es csapást mérheti majd a Rishi Sunak vezette torykra - írja a lap. Akkor John Major vezetésével a Konzervatív Párt összesen 159 mandátumot vesztett az 1992-es eredményekhez képest, miközben a Tony Blairrel fémjelzett Munkáspárt 132 új parlamenti helynek örülhetett.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×