A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglap beszámolója szerint a magánjellegű vizsgálatot a brit vállalati szektor végezte el mindegyik nagy-britanniai választókörzetben.
A brit lappal megosztott eredmények arra vallanak, hogy ha most tartanák a parlamenti választásokat, a konzervatív frakció létszáma a jelenlegi 348-ról 150 alá csökkenne, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor több mint 400 mandátumot szerezne a mostani 200 helyett a 650 fős alsóházban.
A Mail hangsúlyozza, hogy ha ez a megoszlás érvényesülne, a toryk a párt fennállása óta nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvednének. A Konzervatív Párt 1906-ban szenvedte el eddigi legnagyobb választási vereségét, amikor 156 képviselői helyet szerzett.
A Munkáspártnak a legtöbb hivatalos közvéleménykutatás szerint is 30 százalékponthoz közelítő támogatottsági előnye van a konzervatívokkal szemben.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport az Evening Standard című londoni napilap megbízásából 1004 ember bevonásával elvégzett legutóbbi reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy a konzervatívokra jelenleg a választók 20 százaléka voksolna, a Munkáspárt ugyanakkor a szavazatok 47 százalékát szerezné meg.
Az elemzés kiemelte, hogy a konzervatívok támogatottsága egyetlen hónap alatt 7 százalékponttal zuhant, és az új felmérés által valószínűsített 20 százalékos szavazatarányuk a legalacsonyabb azóta, hogy az Ipsos 1978-ban elkezdte a politikai pártok népszerűségének rendszeres mérését.
A brit törvények alapján a következő parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy Rishi Sunak miniszterelnök még az idei évre kijelöli az időpontot.
Sunak nemrégiben úgy fogalmazott: munkáját "arra a feltételezésre" alapozza, hogy a választások 2024 második felében lesznek.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására süllyedt mélypontra a konzervatívok választói támogatottsága.