eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A nemzeti gárda katonái a törvényhozás washingtoni épülete, a Capitolium előtt 2021. január 13-án. Joe Biden megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatási ünnepségének zavartalanságát legalább 20 ezer nemzeti gárdista biztosítja, miután január 6-án Donald Trump hivatalából távozó elnök támogatói erőszakkal behatoltak a Capitoliumba.
Nyitókép: MTI/EPA/Samuel Corum

Mártonffy Balázs: Európa sorsa is változhat az amerikai választás kimenetelétől függően

Még Donald Trump amerikai elnöki visszatérése esetén sem lesz képes egyedül egy háborút leállítani, amelyben Amerika joglilag nem részes fél — mondta Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatási igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Arról is beszélt, hogy Európa sorsát is befolyásolja, hogy demokrata vagy republikánus elnök van Washingtonban, de nem olyan mértékben, mint ahogy a közvélemény gondolja.

Az amerikai elnökválasztási kampány legnagyobb kérdése az lehet – amikor már csak két jelölt áll egymással szemben –, hogy hogyan "keretezik" majd saját hadjáratukat az aspiránsok, hogyan irányítják magukra a sajtó figyelmét. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatási igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélekedett, a regnáló Joe Biden vélhetően megpróbálja a Donald Trumppal szembeni antidemokratikus nézőpontot továbbvinni, illetve megpróbálhatja az alacsony támogatottságát (37 százalék) elmozdítani "erős külpolitikai viselkedéssel", illetve "a gazdasági előnyök nagyobb tudatosításával a közvéleményben".

Hogy miképp lehet tudatosítani makroszámokat a választókban, arról azt mondta, idővel. "A választópolgár a saját boldogulását próbálja megélni, a makroszámok nem érdeklik, sőt alapvetően nagyon magas számokon teljesít az amerikai tőzsde, ez akár még visszás hatást is felvethet, egyfajta szétesést, ollókinyílást is felvethet az átlagpolgár számára, hiszen azt érezheti, az elit jobban él, mint ő, és jobban él, mint tavaly" – fogalmazott.

És nem csupán a múltról vagy a jelenről van szó a választók fejében; azt próbálják összerakni, hogy az ő személyes helyzetüket hogy tudja befolyásolni majd elnökként a jelölt, de Mártonffy Balázs szerint nincs "egy válasz", amely mindenki számára elfogadható, pozitív keretezést tudna adni Joe Biden saját gazdasági teljesítményéhez, hiszen "nem csupán a demokrata vagy a republikánus szavazókhoz, de a mérsékeltekhez is szólnia kell".

A legérdekesebbnek azt tartja, hogy a mérsékelt szavazókat gyakran "monolitikusnak" kezelik, pedig ez hiba, Joe Biden nagy erénye épp az volt korábban, hogy megszólította az el nem kötelezett valamennyi réteget.

Arról is beszélt, hogy a hatalomba visszakerülve Donald Trump teljesíteni tudja-e azt az ígéretét, hogy háború(ka)t állít le.

"Egyes egyedül nem, az elnök hatalma korlátozott, függ a Kongresszustól, függ az adminisztrációjától, függ a hatalmi beágyazottságtól, a rendszerétől, a legitimációjától, a megítélésétől, a hitelességéről alkotott képtől, így az elrettentési, rákényszerítési képesség külső beárazásától is" – húzta alá; hiszen a háborúkban jogilag nem is vesz részt, Ukrajnában "leegyszerűsítve orosz és ukrán katonák harcolnak egymással".

"Elképzelhető, hogy nukleáris fenyegetéssel lép valamit, de az a kérdés, hogy elhiszik-e, hogy ez valós fenyegetés"

– folytatta.

Nagyon régen volt, hogy egy elnök egy ciklus kihagyása után visszatért a hatalomba, erre viszont ő most 55 százalék körüli esélyt ad, hiszen Donald Trump a passzív években is aktív maradt, "róla szólt a sajtó", nemcsak saját maga miatt, de Joe Biden kampánystábja azt gondolhatta, ha Donald Trump ellen kell küzdeni, az jó, mive "egyszer már legyőzte" őt. Hogy melyik oldal "lőtte be" helyesen, hogy Donald Trump ennyit szerepeljen, az Mártonffy Balázs szerint csak a választáskor derül ki.

Európa sorsa is változhat az elnökválasztás kimenetelétől, "de nem annyira, mint mi gondoljuk".

"Az Egyesült Államok érdekei valamennyire adottak, csak az ezekről alkotott valóságkép egyre jobban nyílik szét; a Kínával való versengésről mindenki hasonlóan gondolkodik, még ha a narratíva, illetve a valóságkép-beárazás más is. Az EU-ról alkotott képük eltér, de szerintem nem üti meg a primer gondolkodási szintjüket. Az ukrajnai háborúról, az orosz agresszióról alkotott képben már jobban kezdenek eltérni az érdekek, illetve az értékek közötti gondolkodásmód, és hogy a kettő között milyen kapcsolat van. A Közel-Keleten pedig látjuk: azt hittük, hogy nagyobb eltérés lesz, de látjuk, hogy

amikor az Egyesült Államok érdekei úgy kívánják, akkor kőkemény katonai eszközökkel avatkozik közbe"

– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mártonffy Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×