Infostart.hu
eur:
367.07
usd:
328.27
bux:
141623.78
2026. október 7. szerda Amália
Il-76, orosz katonai szállító repülőgép. Forrás: X / Ukrainian Front
Nyitókép: Forrás: X / Ukrainian Front

Il-76: hiába szólított fel Kijev a holttestek átadására

Oroszország többszöri felszólítás után sem adta át Ukrajnának azoknak a hadifoglyoknak a holttestét, akik a moszkvai közlés szerint az ukrán hadsereg által lelőtt katonai szállító repülőgépen veszítették életüket – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

A szóvivő egy ukrán tévéműsorban elmondta: Kijev felszólította Moszkvát a január 24-én elhunyt ukrán hadifoglyok holttesteinek átadására, de az oroszok nem tettek eleget a kérésüknek.

Újfent nemzetközi vizsgálat indítását sürgette a repülőgép-szerencsétlenség ügyében, hogy világossá váljon: a katonai szállító repülőgépen fegyvereket vagy utasokat szállítottak-e a személyzeten kívül.

Juszov megjegyezte, hogy a január 31-i hadifogolycsere keretében hazatértek olyan ukrán foglyok, akiket január 24-én kellett volna kicserélni.

Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a repülőgép-szerencsétlenség ügyében. Az orosz vezetés saját állampolgárai meggyilkolásával vádolja Kijevet, míg az ukrán hírszerzés kétségbe vonja, hogy voltak-e egyáltalán ukrán hadifoglyok a gépen.

Kijev nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy hadserege lőtte volna le az Il-76-os repülőgépet.

Oroszország állítása, amely szerint a katasztrófában 65 ukrán hadifogoly vesztette életét, szintén nem ellenőrizhető független forrásokból.

Ukrán tisztviselők szavai szerint a katasztrófa előtt Moszkva nem kért Kijevtől fegyvernyugvást a tervezett fogolycsere térségében a kérdéses időszakra, mint ahogyan azt korábban rendszeresen megtette.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken a RIA Novosztyi hírportálnak azt mondta, hogy a Kreml nem kapott a holttestek átadására vonatkozó ukrán kérést.

Az elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt állította, a nyugati országok nem hajlandók részt venni az Il-76-os lelövésének nemzetközi vizsgálatában, mert attól félnek, hogy kiderülne az érintettségük.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×