Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Il-76, orosz szállítógép, Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Szakértő: lehet, hogy mégis fegyvereket szállított a Belgorod közelében lelőtt orosz Il-76-os

Az interneten a repülőgépek mozgását figyelő egyik portál érdekes következtetésekre jutott.

A nyílt forrásokat használó, független Oryx csapattal is együttműködő Cloooud portál kiderítette a szerencsétlenül járt gép lajstromszámát. Ezután végig böngészte a nyilvános adatbázisokban a RA-78830 jelzésű orosz Il-76-os útvonalait.

Kiderült, hogy a gépet január 23-án, Örményország felett észlelték, amint éppen Irán felé repült. Nem sokkal a határ átlépését követően a gép eltűnt és csak egy nappal később bukkant fel újra. Akkor a Vörös-tenger érintésével, előbb az egyiptomi légteret használta, majd rövid időre leszállt a polgárháború sújtotta Szíriában. Innen indult tovább Oroszország felé. Belgorod közelében újból leszállt, ahonnan némi tartózkodást követően, az ország belseje felé repült. Nem sokkal később a Belgorodtól észak-keletre lévő, Jablonovo körzetében lezuhant.

Abból, hogy az Il-76-os a katasztrófa előtt Iránban járt, a portál arra következtet, hogy ott minden bizonnyal fegyverekkel pakolhatták meg. Ezekből valamennyit Szíriában kirakták, majd onnan, a rakomány többi részét, az ukrán front közelében lévő Belgorodba vitte. Az X-ne megjelent értesülések szerint a gép rakétákat hozhatott Iránból, amelyeket az oroszok Harkiv közelében akarnak bevetni.

Több portál azt is észrevette, hogy a közvetlenül a katasztrófa után készült videón, csak a gép roncsai láthatók, de nyoma sincs az állítólagos ukrán hadifoglyok holttesteinek. Ebből arra következtetnek: nem igaz az az orosz állítás, hogy a gép hadifoglyokat vitt volna Ukrajnába, hiszen éppen ellenkező irányba tartott - méghozzá üresen - amikor feltehetően lelőtték

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×