eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az orosz légierő egyik Il-76 teherszállító gépe. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Ellentmondó állítások az IL-76-ról – a BBC-szakértői szerint lelőhették

Lelőtték, vagy nem? Voltak rajta ukrán hadifoglyok vagy sem? Erről folyt a spekuláció orosz és ukrán illetékesek körében és a médiában a Belgorodnál lezuhant IL-76-os gép kapcsán. Az oroszok szerint az ukránok szándékosan vették célba a gépet, az ukránok szerint az valójában fegyvert szállíthatott.

A háború ködében gyorsan propagandafegyverré vált az orosz-ukrán határnál fekvő Belgorod körzetében lezuhant hatalmas IL-76 szállítógép esete.

Az egyik oldalon az oroszok azt állítják, 65 ukrán hadifoglyot szállítottak egy cserére. Ők és az orosz legénység meghaltak.

A gépet szándékosan lőtték le, valószínűleg amerikai Patriot vagy német IRIS-T rakétával – közölte az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov, nyugalmazott tábornok és volt helyettes védelmi miniszter. Azt is állította, hogy 192 ukrán átadását tervezték és egy másik gépen 80 fogoly ült. Ez, az elsőt ért találat után, visszafordult.

Kartapolov szerint

„tudták mit csinálnak, előre szóltak nekik a gépről, amely kíséret nélkül repült”.

Azzal vádolta az ukránokat, hogy így akarták megakadályozni a fogolycserét.

A becsapódás helyszínéről származó első videókon szétszóródott roncsokat látni, nagyobb számú holttest nélkül.

Az orosz külügyminisztérium hivatalosan is megvádolta Ukrajnát, amely úgymond megszegte az általa adott garanciákat – utalva arra a verzióra, hogy a gép foglyokat szállított és erről szóltak is Kijevnek.

Viktor Bondarev, az orosz parlamenti felsőház védelmi bizottságának elnöke a Vmesztye RF tévécsatornának elmondta: az Il-76-os katonai személyzete külső behatásról számolt be a gép lezuhanása előtt. Beszámolója szerint a pilóták életeket mentve maximális erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a gép lakott területen kívül érjen földet.

Később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban bejelentette, hogy Oroszország kezdeményezte, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését az eset miatt.

A másik oldalon az ukrán fél megkérdőjelezi az oroszok állításait – de úgy, hogy menet közben módosította az általa kiadott híreket.

Az Ukrainszka Pravda című lap oldalán még délután is olvasható volt a helyesbítés, hogy egy korábbi állítás szerint az ukrán fegyveres erőknek „köze volt” a gép lezuhanásához és hogy az orosz gyártmányú S-300-as rakétákat szállított (amelyekkel az oroszok ukrán területeket lőnek). Ezt később pontosították arra, hogy a hatóságok nem erősítették meg az információt.

A cikket idézte az ukrán televízió is, benne azzal, hogy a fegyveres erők részéről azt mondták, „az ő munkájuk” volt az eset.

Dmitrij Ljubinec ukrán emberijogi ombudsman azt írta a Telegramon, hogy ellenőrzik az információt. Csak hivatalos forrásból származó híreknek higgyenek! – szólította fel honfitársait.

„Az ellenség alattomos. És mindannyian tudjuk, hogy az Orosz Föderáció milyen szörnyű módszerekkel képes destabilizálni az ukrán társadalmat. Ne dőljünk be a provokációknak”

– írta. Az úgynevezett koordinációs stáb burkoltan figyelmeztette a különböző híreket megosztó ukránokat, hogy dezinformációt terjeszthetnek, amíg nem hangzik el a hivatalos vélemény.

Az Ukrainszka Pravda azonban forrásaira hivatkozva azt írja, hogy Kijev valóban készült fogolycserére, de a portál sem a helyszín, sem az időpont, sem az érintettek száma kérdésében nem közölt konkrétumot.

A szerdára tervezett fogolycsere hírét az ukrán hadsereg hírszerzési főnöke, Andrej Juszov erősítette meg a Szabadság Rádiónak (a Szabad Európa néhány volt szovjet tagállamot megcélzó médiumának).

Megerősítem, hogy a mára tervezett fogolycsere jelenleg nem folyik” – mondta Juszov, hozzátéve: „vizsgálják, hogy hadifoglyok lehettek-e a fedélzeten”.

Anton Herascsenko, a Twitteren angol nyelven is posztoló volt belügyminisztériumi tanácsadó, a Jövő Intézet alapítója először szintén azt állította, hogy az ukrán erők lőtték le a gépet. Később átállt arra a vonalra, hogy megkérdőjelezi az oroszok állítását, miszerint hadifoglyokat szállítottak.

Azt posztolta, hogy szemtanúk szerint a gép nem Ukrajna felé haladt, hanem a másik irányba, és – orosz katonai tudósítók Telegram csatornáit idézve – az oroszok általában vonatokon szállítanak hadifoglyokat.

Első nyugati szakértői vélemények: a gépet lelőhették

A BBC először azzal kommentálta a hírt, hogy „Oroszország régóta ismert dezinformációs gyakorlatáról”, majd pedig ezt írta:

két szakértő szerint a becsapódásról szóló videó „összhangban van azzal”, hogy a gépet lelőtték.

Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa szerint „a képek egy repülőgép lelövésére utalnak. Látható, hogy a repülőgép veszít a magasságából, mielőtt felcsap egy tűzgömb (a becsapódás után)." Hozzáteszi, hogy az égen látható füst keletkezhetett robbanástól.

„A robbanásból egy kis nyomvonal mutat ki, amit egy rakéta hagyhatott maga után” – jelezte még.

Christopher Petrov, a Janes – egy publikus forrásokból dolgozó független katonai portál – szárazföldi légvédelmi szakértője szerint a repülőgép zuhanásáról készült felvételek „egy becsapódás előtti sérülésre utalnak”.

„Körülbelül egy-két másodperccel a becsapódás előtt úgy tűnik, hogy tűz üt ki a fedélzeten, a gép elülső részéből egy kisebb darab leválik és önállóan zuhan”.

Hozzáteszi, hogy a videón látható füstfelhő „egy föld-levegő rakéta alkalmazására utalhat”, de szerinte az azonosítás továbbra is bizonytalan – szól a brit médium tudósítása.

Ezt a kommentárt átvette az ukrán strana.ua internetes portál is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×