Infostart.hu
eur:
391.8
usd:
340.25
bux:
122583.12
2026. március 12. csütörtök Gergely
MOSCOW, RUSSIA - MAY 9 : Beriev A-50, airborne early warning and control (AEW&C) aircraft based on the Ilyushin Il-76 transport, performs during a Victory Day military parade marking the 75th anniversary of the victory over Nazi Germany in the 1941-1945 Great Patriotic War, the Eastern Front of World War II, amid coronavirus (Covid-19) precautions at Red Square in Moscow, Russia on May 09, 2020. (Photo by Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images

IL-76: vádak, ellenvádak provokáció vagy "borzasztó hiba"

Ki a felelős az ukrán határnál lezuhant szállítógép miatt? Hibát követhetett-e el Ukrajna, ha lelőtte a gépet és úgy, hogy azon saját, hadifogoly katonái voltak? A felek különböző közvetett „bizonyítékokkal” akarják a másikat okolni a történteként.

Ukrajna nemzetközi vizsgálatot sürgetett a határától 40 kilométerre lezuhant orosz szállítógép ügyében, ezzel megerősítve az orosz állításokat, hogy a fedélzeten ukrán hadifoglyokat vittek egy fogolycserére. Mindez azután történt, hogy az ukrán polgárokat felszólították: csak a hivatalos információnak higgyjenek, azt azonban a tegnapi nap folyamán párszor módosították.

Zelenszkij elnök is végül megszólalt szerdán és nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben, azzal vádolva meg Moszkvát, „hogy szórakozott az ukrán foglyok életével és társadalmunk érzelmeivel”.

A gépen az orosz állításai szerint 65 hadifogoly ült, ezt kezdetben az ukrán oldal nem ismerte el és egy orosz propaganda-manővernek állította be. A narratíva most arra változott, hogy az oroszok rakétákat és embereket is szállíthattak, de nem jelezték az ukrán félnek a gép útvonalát és repülési idejét.

Valaki hazudik: "Szóltunk" - "Nem szóltak"

Mindezt cáfolta Moszkvában a parlament védelmi bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov nyugalmazott tábornok, aki a maga részéről azt állította, hogy „az ukrán oldalnak hivatalosan, hangsúlyozom, hivatalosan szóltak, 15 perccel azelőtt, hogy a zónába érkezett volna és minden információt megkaptak. Megkapták és az ukrán katonai hírszerzés visszaigazolta azt. Ami következett, azt már tökéletesen ismerik”.

Ezt az Ukrán Katonai Hírszerzés (GUR) tagadja azzal, hogy nem jelezték neki, hogy „fent kell tartania a biztonságos légteret”, ahogy az megtörtént a korábbi fogolycserék idején. Kommentátorok – így a BBC is – megjegyezték: mindez burkolt elismerése annak, hogy Ukrajna lőtte le a gépet.

Viszont a hírszerzés azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy az incidens „szándékos és tervezett lépés lehetett Oroszország részéről”. (Azaz, az oroszok feláldozták egyik gépüket, a személyzetet és repülőn vagy szállított vagy nem szállított rakétákat, hogy befeketítsék Ukrajnát).

Így most vagy Kartapolov hazudik vagy az ukrán GUR. A CNN pedig megjegyezte:

ha a bizonyítékok a moszkvai verziót támasztják alá, akkor „Ukrajna borzasztó hibát követhetett el”.

Andrij Gurov, a GUR képviselője további „közvetett bizonyítékot” is próbált szolgáltatni arra, hogy szerintük az oroszok hamis zászlós provokációjáról volt szó.

„Nagyon fontos politikai és katonai személyeknek is a gépen kellett volna utazniuk, de az orosz FSZB biztonsági szolgálat nem engedte fel őket a fedélzetre”.

Természetesen az orosz oldal sem megy a szomszédba, hogy érzelemdús retorikát használjon.

Az orosz háborúpártiak számára túlzottan visszafogott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő „szörnyűséges tettnek” nevezte a történteket és azt mondta: ha Zelenszkij nemzetközi vizsgálatot akar „a kijevi rezsim bűncselekményei miatt”, akkor arra tényleg szükség van.

Az orosz külügyminisztérium „barbarizmusnak” titulálta a tettet.

Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke pedig azt mondta: „a saját katonáikat lőtték a levegőben, miközben az anyáik, feleségeik és gyerekeik várták őket. A pilótáink humanitárius misszióban vettek részt és védtelenek voltak, amikor rájuk lőttek”.

Az orosz védelmi minisztérium csak a spekuláció megindulása után adott ki közleményt. Ebben azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek a harkivi területről kilőtt légvédelmi rakétáival lőtték le a gépet.

A Kreml irányvonalát követő TASSZ hírügynökség csütörtökön azt írta:

rakéták maradványait találták a szállítógép lezuhanásának színhelyén, ami egy forrás szerint „külső behatást bizonyít”.

A kérdés most – bármilyen borzasztó legyen is ez – az, hogy lesz-e nyilvános bizonyíték az állítólagosan szállított ukrán hadifoglyokról? Bár, bármilyen holttestekről készült fotót könnyen propagandahúzásnak lehet minősíteni.

Közben – ukrán oldalon – az SZBU biztonsági szolgálat büntetőeljárást indított „a háború szabályainak megsértése” miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csicsmann László az Arénában: ha marad ez a rendszer Iránban, Izrael újra fogja kezdeni a háborút

Csicsmann László az Arénában: ha marad ez a rendszer Iránban, Izrael újra fogja kezdeni a háborút

Eltérő Izrael és az Egyesült Államok célja az iráni beavatkozással. Míg Jeruzsálem rezsimváltást akar, addig Washington rövid távú célja inkább a katonai képességek és nukleáris létesítmények felszámolása – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Hozzátette: ha nem lesz rezsimváltás, Izrael rövidesen újra háborút indíthat Irán ellen.

Czepek-bizottság – Üzenet egy kijevi óvóhelyről

Kijevben tárgyal a magyar delegáció a Barátság kőolajvezeték újraindításáról – erről beszélt Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, Kijevben készült Facebook-videójában. Az Európai Bizottság vizsgálati misszió küldését javasolta Ukrajnába a vezeték körüli vita tisztázása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
Szétbombázza Irán az olajipart, lángokban áll a Hormuzi-szoros, ugrik az olajár - Percről percre tudósítunk az iráni háborúról csütörtökön

Szétbombázza Irán az olajipart, lángokban áll a Hormuzi-szoros, ugrik az olajár - Percről percre tudósítunk az iráni háborúról csütörtökön

Irán egy napon belül hat tankerhajót is megtámadott a Perzsa-öbölben, egy iraki kikötőben horgonyzó hajón súlyos sérültek, halottak is vannak. Az olajár a hírre meredeken ugrott, a Brent olaj ma reggel ismét 100 dollár / hordó fölé száguldott. Az iráni vezetés közben azzal fenyegetőzik, hogy amerikai techcégek közel-keleti irodáit fogja lőni. Az izraeli és amerikai légierő folyamatosan bombázza Irán területeit - annak ellenére, hogy Trump elnök bejelentette többször is a háború végét az elmúlt napokban, a helyzet folyamatosan eszkalálódik. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közben bejelentette: még hetek kérdése lehet, mire Amerika tengerészeti kíséretet tud biztosítani a Hormuzi-szoros olajtankereinek. Délután Irán új vezére bejelentette: a Hormuzi-szoros lezárva marad, mint "nyomásgyakorlási eszköz." Cikkünk percről percre frissül az iráni háború csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×