Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
MOSCOW, RUSSIA - MAY 9 : Beriev A-50, airborne early warning and control (AEW&C) aircraft based on the Ilyushin Il-76 transport, performs during a Victory Day military parade marking the 75th anniversary of the victory over Nazi Germany in the 1941-1945 Great Patriotic War, the Eastern Front of World War II, amid coronavirus (Covid-19) precautions at Red Square in Moscow, Russia on May 09, 2020. (Photo by Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images

IL-76: vádak, ellenvádak provokáció vagy "borzasztó hiba"

Ki a felelős az ukrán határnál lezuhant szállítógép miatt? Hibát követhetett-e el Ukrajna, ha lelőtte a gépet és úgy, hogy azon saját, hadifogoly katonái voltak? A felek különböző közvetett „bizonyítékokkal” akarják a másikat okolni a történteként.

Ukrajna nemzetközi vizsgálatot sürgetett a határától 40 kilométerre lezuhant orosz szállítógép ügyében, ezzel megerősítve az orosz állításokat, hogy a fedélzeten ukrán hadifoglyokat vittek egy fogolycserére. Mindez azután történt, hogy az ukrán polgárokat felszólították: csak a hivatalos információnak higgyjenek, azt azonban a tegnapi nap folyamán párszor módosították.

Zelenszkij elnök is végül megszólalt szerdán és nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben, azzal vádolva meg Moszkvát, „hogy szórakozott az ukrán foglyok életével és társadalmunk érzelmeivel”.

A gépen az orosz állításai szerint 65 hadifogoly ült, ezt kezdetben az ukrán oldal nem ismerte el és egy orosz propaganda-manővernek állította be. A narratíva most arra változott, hogy az oroszok rakétákat és embereket is szállíthattak, de nem jelezték az ukrán félnek a gép útvonalát és repülési idejét.

Valaki hazudik: "Szóltunk" - "Nem szóltak"

Mindezt cáfolta Moszkvában a parlament védelmi bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov nyugalmazott tábornok, aki a maga részéről azt állította, hogy „az ukrán oldalnak hivatalosan, hangsúlyozom, hivatalosan szóltak, 15 perccel azelőtt, hogy a zónába érkezett volna és minden információt megkaptak. Megkapták és az ukrán katonai hírszerzés visszaigazolta azt. Ami következett, azt már tökéletesen ismerik”.

Ezt az Ukrán Katonai Hírszerzés (GUR) tagadja azzal, hogy nem jelezték neki, hogy „fent kell tartania a biztonságos légteret”, ahogy az megtörtént a korábbi fogolycserék idején. Kommentátorok – így a BBC is – megjegyezték: mindez burkolt elismerése annak, hogy Ukrajna lőtte le a gépet.

Viszont a hírszerzés azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy az incidens „szándékos és tervezett lépés lehetett Oroszország részéről”. (Azaz, az oroszok feláldozták egyik gépüket, a személyzetet és repülőn vagy szállított vagy nem szállított rakétákat, hogy befeketítsék Ukrajnát).

Így most vagy Kartapolov hazudik vagy az ukrán GUR. A CNN pedig megjegyezte:

ha a bizonyítékok a moszkvai verziót támasztják alá, akkor „Ukrajna borzasztó hibát követhetett el”.

Andrij Gurov, a GUR képviselője további „közvetett bizonyítékot” is próbált szolgáltatni arra, hogy szerintük az oroszok hamis zászlós provokációjáról volt szó.

„Nagyon fontos politikai és katonai személyeknek is a gépen kellett volna utazniuk, de az orosz FSZB biztonsági szolgálat nem engedte fel őket a fedélzetre”.

Természetesen az orosz oldal sem megy a szomszédba, hogy érzelemdús retorikát használjon.

Az orosz háborúpártiak számára túlzottan visszafogott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő „szörnyűséges tettnek” nevezte a történteket és azt mondta: ha Zelenszkij nemzetközi vizsgálatot akar „a kijevi rezsim bűncselekményei miatt”, akkor arra tényleg szükség van.

Az orosz külügyminisztérium „barbarizmusnak” titulálta a tettet.

Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke pedig azt mondta: „a saját katonáikat lőtték a levegőben, miközben az anyáik, feleségeik és gyerekeik várták őket. A pilótáink humanitárius misszióban vettek részt és védtelenek voltak, amikor rájuk lőttek”.

Az orosz védelmi minisztérium csak a spekuláció megindulása után adott ki közleményt. Ebben azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek a harkivi területről kilőtt légvédelmi rakétáival lőtték le a gépet.

A Kreml irányvonalát követő TASSZ hírügynökség csütörtökön azt írta:

rakéták maradványait találták a szállítógép lezuhanásának színhelyén, ami egy forrás szerint „külső behatást bizonyít”.

A kérdés most – bármilyen borzasztó legyen is ez – az, hogy lesz-e nyilvános bizonyíték az állítólagosan szállított ukrán hadifoglyokról? Bár, bármilyen holttestekről készült fotót könnyen propagandahúzásnak lehet minősíteni.

Közben – ukrán oldalon – az SZBU biztonsági szolgálat büntetőeljárást indított „a háború szabályainak megsértése” miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×