eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) varsói székháza 2022. április 29-én. Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a testület 2022. április 29-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója benyújtotta lemondását. Leggeri lemondása brüsszeli értesülések szerint összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) 2021-ben vizsgálatot indított a Frontex-szel szemben azon jelentések miatt, amelyek szerint az ügynökség emberi jogsértést követett el azzal, hogy jogtalanul toloncolt ki, tett tengerre már partot ért migránsokat az uniós külső határokon. Fabrice Leggeri 2015 óta a Frontex ügyvezető igazgatója.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara

Meghökkentő kijelentéssel állt elő a Frontex új vezetője

Miközben a német kormány gyorsabb kiutasítással, szigorúbb szabályokkal éppen szigorítani készül migrációs politikáját, az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) új vezetője, Hans Leijtens más úton indulna el: a Welt am Sonntagnak adott interjújában a migránsokkal szembeni nagyobb nyitottságot szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy „az embereket semmi sem tudja visszatartani attól, hogy átlépjenek egy határt: sem falak, sem kerítések, sem tenger, sem folyó”.

Az elmúlt évben több mint egymillióan nyújtottak be menedékkérelmet az Európai Unióban, a legtöbbet Németországban. A kérelmek felét megfelelő indokok híján elutasították, a ténylegesen visszatérők aránya azonban csupán 20 százalék körüli. Ennek egyik oka, hogy a származási országok megtagadják a kiutasítottak belépését.

Az Európai Parlament nemrégiben elfogadta a közös európai menekültügyi rendszer reformját, melynek értelmében a menekültügyi eljárást közvetlenül az uniós külső határokon kell lefolytatni, az elutasított kérelmezőket pedig azonnal ki kell toloncolni. Problémát jelent azonban a külső határok biztosítása: az illegális migráció visszaszorításához szigorúbb ellenőrzésekre és fokozott rendőri jelenlétre van szükség – írta a lap, hozzátéve: a Frontexnek éppen ez lenne a feladata.

Leijtens a német lapnak adott nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy elégedetlen az európai migrációs politikával:

„sok a vágyálom és gyakran túlzó a szóhasználat”.

Szerinte ugyanakkor szigorral nem oldható meg a helyzet. Azt tervezi, hogy az egész európai migrációs vitát új irányba tereli, melynek sarkalatos pontja lenne a több emberség, illetve az idegenektől való félelem és az előítéletek visszaszorítása.

A lapban megjelent információk szerint mindezt egy négylépcsős tervvel kívánja elérni: először is meg kell nehezíteni, hogy az emberek embercsempészek segítségével útra keljenek, és több legális útvonalra lenne szükség az EU-ba való bejutáshoz.

Másodszor: nem elég felszínesen foglalkozni a témával, a pull és push hatások megvitatásánál mélyebbre kell menni. Harmadszor: az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy tudja, kik lépik át a határokat – közölték.

Leijtens a menedékkérelmek megfelelő feldolgozását is sürgeti: azokat, akiket elutasítanak, ki kell toloncolni, ebben a Frontex is kész segíteni – például kitoloncolási járatokkal.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×