Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az MSC Vittoria konténerszállító teherhajó halad a Szuezi-csatornában az egyiptomi Iszmáilijánál 2023. december 22-én. Az amerikai védelmi minisztérium négy napja jelentette be, hogy a Vörös-tenger hajózási szabadságát célzó Prosperity Guardian (Jólét Őrzője) fedőnevű művelet részeként Nagy-Britannia, Bahrein, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, a Seychelle-szigetek, Spanyolország és Dánia az Egyesült Államokkal együtt közös járőrözés bevezetését tervezi a Vörös-tenger déli részén és a szomszédos Ádeni-öbölben. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy véget vessen a jemeni húszi lázadók támadásainak a térségen áthaladó hajók ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Hoszam

Olaszország kész részt venni egy vörös-tengeri katonai misszióban

A Trieszt, Genova, La Spezia és Gioia Tauro kikötőit érő tetemes kereskedelmi kár miatt Róma kész részt venni egy vörös-tengeri katonai misszióban – közölte Antonio Tajani olasz külügyminiszter a hétfő este erről tartott kormányülést követően.

A jemeni húszik támadásai okozta vörös-tengeri hajózási zavarok miatt krízishelyzet alakult ki a négy legnagyobb olaszországi kereskedelmi kikötőben.

2023-ban az olasz kereskedelmi csereforgalom negyven százaléka a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül haladt, ami 154 milliárd eurónak felelt meg. A Trieszt, Genova, La Spezia, valamint a déli Gioia Tauro kikötőjébe december óta nem érkeznek konténerszállító hajók. Hasonlóképpen Velence kikötőjét is a teljes leállás veszélyezteti az Európa és a Közel-Kelet közötti kereskedelmi útvonalon. Trieszten tavaly 877 ezer, Genován 2,5 millió, Gioia Tauro kikötőjén 3,6 millió konténer haladt át.

A helyzetről Antonio Tajani, a Guido Crosetti védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért felelős Antonio Mantovani számolt be a kormánynak.

Ha a válság elhúzódik, a kereskedelmi társaságok lemondhatnak a Szuezi-csatornán át vezető útvonalról, a földközi-tengeri kikötők helyett az észak-európaiakat részesítve előnyben – hangoztatta Antonio Tajani.

A Rotterdam irányába történő elmozdulás „pusztító hatást gyakorolhat az olaszországi kikötőkre”

– tette hozzá a külügyminiszter. Megjegyezte, hogy a Vörös-tengert helyettesítő atlanti útvonal közel két héttel több időt igényel.

Giorgia Meloni olasz kormányfő egy Európai Unióval közös tengeri misszióban való részvételt mérlegel. Róma az EU külügyi tanácsa jövő hétfői ülésére vár, amelyen az Európába tartó kereskedelmi hajók védelme szerepel napirenden.

Az Európai Unió védelmet biztosíthat a Vörös-tengeren áthaladó hajók számára hadihajók segítségével, amelyek akár válaszolhatnak is a húszik támadásaira – hangoztatta Guido Crosetto egy hétfő esti televíziós interjúban.

Az olasz kormány terve szerint a megoldás a Szomália partjainál működő Atalanta nevű katonai misszió átköltöztetése lehet a Vörös-tenger térségébe. Feladata a kereskedelmi hajók védelme a kalóztámadásokkal szemben. Februártól Olaszország veszi át az Atalanta misszió vezetését: Róma szerint az Atalantában részt vevő hadihajók nyújthatnának védelmet a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajóknak. Olaszország kész rendelkezésre bocsátani fregatthajókat.

Másik megoldás a szintén az Európai Unió égisze alatt a Hormuzi-szorosban működő Agenor misszió bővítése lehet, de ezt Róma nem részesíti előnyben, mivel a katonai művelet francia parancsnokság alatt van.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×