Lezajlott a parlamenti és elnökválasztás Tajvanon.
"A parlamenti választáson nem a kormányzó párt kapott többséget, csak ha hozzávesszük azt a harmadik utas pártot, amely egyáltalán nem biztos, hogy koalíciót fog vele kötni; igazából patthelyzet alakult ki a parlamentben, senkinek sincs abszolút többsége, a kis, harmadik utas párt a mérleg nyelve" - vázolta a helyzetet az InfoRádió megkeresésére Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
Mi jön most? Szerinte "a feszültségek a Tajvani-szorosban fokozódni fognak".
"Kína nagyon nem szerette volna, hogy ez az elnökjelölt nyerjen, mert ez az elnökjelölt, illetve a pártja a függetlenség irányába igyekszik elvinni Tajvant, lazítani próbálja a kínai kapcsolatokat, Amerika, illetve más országok felé orientálódik. Ez a kínaiaknak nem fér bele, azt szerették volna, ha az a jelölt nyer, amelyik legalább abban egyetért a pekingi vezetéssel, hogy Tajvan része egyfajta eszményi Kínának, a tajvaniak pedig alapvetően kínaiak. Nem ez történt" - tette hozzá.
Várakozásai szerint a következő hetekben, hónapokban, években fokozódni fog a kínai nyomás, lesznek hadgyakorlatok,
"robbanás közeli helyzet fog kialakulni",
ezt némileg tompíthatja, hogy a parlamentben az elnöknek folyamatosan lavíroznia kell, kompromisszumra kell törekednie, mert nincs meg a többsége.
Tajvannal kapcsolatban rendre előkerül a "békés újraegyesítés", Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében az újraegyesítést "elkerülhetetlennek" nevezte, de ezt a szakértő szerint Kína már 1949 óta folyamatosan mondja, "semmi újdonság nincs", csak a hangsúlyok mások, mint korábban, "megállíthatatlan történelmi folyamatként" beállítani bizonyos történések láncolatát, és "aki a változások élére áll, az a haladó".
"Ez Tajvan részéről természetesen elfogadhatatlan" - szögezte le Salát Gergely.
Mint felidézte, Kína az 1980-as évekre épp Tajvanra dolgozta ki az
"egy ország, két rendszer"
elvét - nem Hongkongra -, csak aztán úgy hozta a sors, hogy Hongkongra alkalmazták először, felkínálva Tajvanra, csakhogy az elmúlt évek hongkongi eseményei teljesen elfogadhatatlanná tették ezt a hongkongi megoldást a tajvaniak számára, "Kínának mindenképp valamilyen vonzóbb ajánlattal kell előállnia, hogy Tajvan egyáltalán elgondolkodjon".
Közben viszont az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét, ha így lenne, Salát Gergely szerint a kínai rakéták azonnal megindulnának Tajvan felé. De miért?
"Kínában 20 éve érvényben van egy törvény, mely szerint a tajvani status quo ha jelentősen megváltozik, fegyveresen is fellépnek. Ez a változás lehetne egy amerikai bejelentés vagy a tajvani függetlenség kikiáltása. Mindenki tudja, hogy egy ilyen lépés olyan helyzetbe hozná Kínát, hogy mérlegelés nélkül fellépne fegyveresen. Amerika pedig a stratégiai kétértelműség politikáját alkalmazza 1979 óta, mesebeli okos lány módjára. Tart is fenn kapcsolatokat Tajvannal, meg nem is. A nemzetközi kapcsolatokban vannak furcsa jelenségek, az egyik ilyen a tajvani-amerikai viszony."
Most éppen Kínát ismeri el Washington "kapcsolattartónak" - mondta még, hozzátéve, Amerika azért folyamatosan "tapogatja", mi az, ami még belefér; az amerikai külügyminiszter például azonnal gratulált a választási győzelemhez - tehát azért mégsem az elnök... -, Kína pedig azonnal tiltakozott emiatt.