eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Hou Jü-ih, a fő ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) elnökjelöltje (k) meghajolva ismeri el vereségét a támogatói előtt a párt eseményváróján Hszinpejben (Újtajpej) 2024. január 13-án. Tajvanon a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) nyerte meg az elnökválasztást, miután jelöltje, Laj Csing-tö, aki jelenleg az alelnöki posztot tölti be, a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: Ng Han-kuan/MTI/AP

Tajvan választások után - "Kína nagyon nem szerette volna ezt az eredményt"

Parlamenti és elnökválasztást is tartottak Tajvanon. Az eredményekről és annak a kínai kapcsolatokra gyakorolt hatásairól Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.

Lezajlott a parlamenti és elnökválasztás Tajvanon.

"A parlamenti választáson nem a kormányzó párt kapott többséget, csak ha hozzávesszük azt a harmadik utas pártot, amely egyáltalán nem biztos, hogy koalíciót fog vele kötni; igazából patthelyzet alakult ki a parlamentben, senkinek sincs abszolút többsége, a kis, harmadik utas párt a mérleg nyelve" - vázolta a helyzetet az InfoRádió megkeresésére Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Mi jön most? Szerinte "a feszültségek a Tajvani-szorosban fokozódni fognak".

"Kína nagyon nem szerette volna, hogy ez az elnökjelölt nyerjen, mert ez az elnökjelölt, illetve a pártja a függetlenség irányába igyekszik elvinni Tajvant, lazítani próbálja a kínai kapcsolatokat, Amerika, illetve más országok felé orientálódik. Ez a kínaiaknak nem fér bele, azt szerették volna, ha az a jelölt nyer, amelyik legalább abban egyetért a pekingi vezetéssel, hogy Tajvan része egyfajta eszményi Kínának, a tajvaniak pedig alapvetően kínaiak. Nem ez történt" - tette hozzá.

Várakozásai szerint a következő hetekben, hónapokban, években fokozódni fog a kínai nyomás, lesznek hadgyakorlatok,

"robbanás közeli helyzet fog kialakulni",

ezt némileg tompíthatja, hogy a parlamentben az elnöknek folyamatosan lavíroznia kell, kompromisszumra kell törekednie, mert nincs meg a többsége.

Tajvannal kapcsolatban rendre előkerül a "békés újraegyesítés", Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében az újraegyesítést "elkerülhetetlennek" nevezte, de ezt a szakértő szerint Kína már 1949 óta folyamatosan mondja, "semmi újdonság nincs", csak a hangsúlyok mások, mint korábban, "megállíthatatlan történelmi folyamatként" beállítani bizonyos történések láncolatát, és "aki a változások élére áll, az a haladó".

"Ez Tajvan részéről természetesen elfogadhatatlan" - szögezte le Salát Gergely.

Mint felidézte, Kína az 1980-as évekre épp Tajvanra dolgozta ki az

"egy ország, két rendszer"

elvét - nem Hongkongra -, csak aztán úgy hozta a sors, hogy Hongkongra alkalmazták először, felkínálva Tajvanra, csakhogy az elmúlt évek hongkongi eseményei teljesen elfogadhatatlanná tették ezt a hongkongi megoldást a tajvaniak számára, "Kínának mindenképp valamilyen vonzóbb ajánlattal kell előállnia, hogy Tajvan egyáltalán elgondolkodjon".

Közben viszont az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét, ha így lenne, Salát Gergely szerint a kínai rakéták azonnal megindulnának Tajvan felé. De miért?

"Kínában 20 éve érvényben van egy törvény, mely szerint a tajvani status quo ha jelentősen megváltozik, fegyveresen is fellépnek. Ez a változás lehetne egy amerikai bejelentés vagy a tajvani függetlenség kikiáltása. Mindenki tudja, hogy egy ilyen lépés olyan helyzetbe hozná Kínát, hogy mérlegelés nélkül fellépne fegyveresen. Amerika pedig a stratégiai kétértelműség politikáját alkalmazza 1979 óta, mesebeli okos lány módjára. Tart is fenn kapcsolatokat Tajvannal, meg nem is. A nemzetközi kapcsolatokban vannak furcsa jelenségek, az egyik ilyen a tajvani-amerikai viszony."

Most éppen Kínát ismeri el Washington "kapcsolattartónak" - mondta még, hozzátéve, Amerika azért folyamatosan "tapogatja", mi az, ami még belefér; az amerikai külügyminiszter például azonnal gratulált a választási győzelemhez - tehát azért mégsem az elnök... -, Kína pedig azonnal tiltakozott emiatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×