Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
308.93
bux:
137256.8
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Egy komplett települést újjáépíthet egy magyar cég Hegyi-Karabahban

Letették az alapkövét az Azerbajdzsán által ősszel visszafoglalt Hegyi-Karabahban lévő Soltanli újjáépítésének. A települést magyar vállalat építi újjá, amelynek nyomán öt-hatezer ember térhet majd vissza Soltanlibe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen.

A tárcavezető kiemelte, hogy a falu felé tartva is jól látható volt, hogy nagy munka vár a felekre ezen a téren. Emlékeztetett a Baku és Budapest között létrejött megegyezésre, amelynek értelmében magyar cégek építhetik újjá Soltanlit, és erre végül a KÉSZ Csoport szerződött, amely készen áll megkezdeni a munkát, amint lehetséges.

Lakóházakat, közösségi épületeket, kórházakat, iskolákat, óvodákat és sportlétesítményeket építenek újjá.

Leszögezte, hogy a településen élők nem önszántukból hagyták hátra a lakóhelyüket, de most lehetővé fog válni öt-hatezer ember visszatérése. "Habár túl hosszú idő után, de a történelem visszaadja önöknek, amit elvett" - fogalmazott. "Ez az alapkőletételi ceremónia az első lépés a teljes körű újjáépítés felé, s ez újabb jele a Magyarország és Azerbajdzsán közötti igaz barátságnak is" - tette hozzá.

Szijjártó Péter, aki első európai uniós külügyminiszterként látogatott a régióba, arról számolt be, hogy

kívánatos lenne a hegyi-karabahi konfliktust végleg lezáró békeszerződés minél hamarabbi aláírása.

"Mi, magyarok, békeszerető emberek vagyunk, és tudjuk, hogy önök is mind azok. Hiszünk benne, hogy a régió minden lakójának joga van békében élni a következő években, évtizedekben és évszázadokban" - mondta.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország már tizenhárom éve dolgozik a valódi stratégiai partnerség kiépítésén a fontos barátnak és szövetségesnek tekintett Azerbajdzsánnal.

"Ez a barátság nem földgázbarátság" - szögezte le. "Amikor tizenhárom évvel ezelőtt először itt jártunk a miniszterelnökkel, bírálatok és támadások kereszttüzébe kerültünk az európai partnereink részéről, hogy mégis miért jövünk Azerbajdzsánba" - idézte fel.

"A bennünket akkor támadó és kritizáló európai és más nyugati politikusok ezzel szemben ma mindent megtesznek egy közös fényképért az azeri elnökkel, hogy földgázhoz jussanak" - jelentette ki.

"A Magyarország és Azerbajdzsán közötti barátság igazi barátság (...) Mi mindig kiálltunk Azerbadjzsán mellett az ország szuverenitását és területi egységét illetően is" - tette hozzá.

Sahib Babajev azeri munkaügyi miniszter köszönetet mondott Magyarországnak és a KÉSZ Csoportnak a részvételért, és közölte, hogy

az újjáépítés nyomán jobb életkörülmények várnak a visszatelepülőkre.

Beszédében méltatta az azeri-magyar együttműködést, a kialakított stratégiai partnerséget, amelynek alapját szavai szerint a két ország vezetői fektették le. Kifejtette, hogy a hegyi-karabahi projekt nyomán új dimenzióba lép most a kétoldalú együttműködés, de emellett minden téren fejlődnek a kapcsolatok, például a gazdaság és a kereskedelem vonatkozásában is, illetve kulturális és társadalmi szinten is.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×