Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen áldozatokat keresnek a romok között mentők Hrozában 2023. október 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő falut. Ukrán források szerint legalább 47 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Az ukrán külügyminiszter elárulta, tárgyalnak-e titokban Moszkvával

Dmitro Kuleba Berlinben tárgyalt, és egy interjúban elmondta azt is, hogy milyen feltételek mellett kezdenének béketárgyalásokba.

Miközben a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, elemzők szerint a nemzetközi közösség kevesebb figyelmet fordít az Ukrajnában zajló, Oroszország által indított háborúra. Ilyen körülmények között tárgyalt Berlinben Dmitro Kuleba külügyminiszter, aki a ZDF közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjújában a béke kilátásairól és a nyugati segítségről, egyebek között további német fegyverszállításokról beszélt.

A béke lehetőségéről szólva a miniszter emlékeztetett az október végén több mint hatvan ország magas rangú részvételével tartott találkozóra, amelyen Ukrajnát Volodimir Zelenszkij képviselte. Megerősítette az ukrán elnök által mondottakat, hogy a béke alapfeltétele Ukrajna szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása

"Konkrétan ez azt jelenti, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából"

– hangsúlyozta a miniszter, aki az elmúlt hetekben Taurus típusú német cirkálórakéták reményében több alkalommal is járt a német fővárosban. "Ameddig Oroszország nem hajlandó erre, nincs semmi értelme tárgyalni az oroszokkal" – jelentette ki.

Kuleba szerint ha Oroszország valóban tárgyalni akarna, akkor nem lőne "minden éjjel" több rakétát Ukrajnára, és nem küldene még több katonát és tankot az országba.

A miniszter egyetlen szóval, határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy zárt ajtók mögött folynak-e tárgyalások az orosz féllel.

Kuleba ezúttal is említette a Taurus rakéták szállítására vonatkozó ukrán kérést, amelynek teljesítését Olaf Scholz kancellárral az élen a berlini kormány mindeddig elutasította. Ennek oka a német aggodalom amiatt, hogy az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépeket Ukrajna orosz területek ellen vethetné be. A miniszter megerősítette Kijev ezzel kapcsolatos korábbi álláspontját: Ukrajna tartja magát a kétoldalú megállapodásokhoz. "Ha egy ország arra kér bennünket, hogy korlátozzuk a a fegyverek bevetését bizonyos távolságú területre, akkor megtesszük ezt" – jelentette ki. Némi derűlátással ugyanakkor úgy értékelte, hogy a német kormánytól kapott jelzések szerint a rakéták szállításáról szóló döntés továbbra is nyitott.

A külügyminiszter egyidejűleg elismerően szólt arról, hogy Németország Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának. Ez lehetővé teszi, hogy országa jobban megvédje magát az orosz drónok és rakéták ellen – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus ellenére Ukrajna nem érzékeli a nyugati országok támogatásának csökkenését.

Kijev biztosítékokat kapott Washingtontól, Berlintől és más kormányoktól, hogy országa továbbra is prioritást élvez

– fogalmazott a külügyminiszter.

"Ukrajna és a Közel-Kelet ugyanakkor két olyan háború, amelyek óriási hatással vannak az egész világra annak jólétére és stabilitására" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×