Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen áldozatokat keresnek a romok között mentők Hrozában 2023. október 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő falut. Ukrán források szerint legalább 47 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Az ukrán külügyminiszter elárulta, tárgyalnak-e titokban Moszkvával

Dmitro Kuleba Berlinben tárgyalt, és egy interjúban elmondta azt is, hogy milyen feltételek mellett kezdenének béketárgyalásokba.

Miközben a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, elemzők szerint a nemzetközi közösség kevesebb figyelmet fordít az Ukrajnában zajló, Oroszország által indított háborúra. Ilyen körülmények között tárgyalt Berlinben Dmitro Kuleba külügyminiszter, aki a ZDF közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjújában a béke kilátásairól és a nyugati segítségről, egyebek között további német fegyverszállításokról beszélt.

A béke lehetőségéről szólva a miniszter emlékeztetett az október végén több mint hatvan ország magas rangú részvételével tartott találkozóra, amelyen Ukrajnát Volodimir Zelenszkij képviselte. Megerősítette az ukrán elnök által mondottakat, hogy a béke alapfeltétele Ukrajna szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása

"Konkrétan ez azt jelenti, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából"

– hangsúlyozta a miniszter, aki az elmúlt hetekben Taurus típusú német cirkálórakéták reményében több alkalommal is járt a német fővárosban. "Ameddig Oroszország nem hajlandó erre, nincs semmi értelme tárgyalni az oroszokkal" – jelentette ki.

Kuleba szerint ha Oroszország valóban tárgyalni akarna, akkor nem lőne "minden éjjel" több rakétát Ukrajnára, és nem küldene még több katonát és tankot az országba.

A miniszter egyetlen szóval, határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy zárt ajtók mögött folynak-e tárgyalások az orosz féllel.

Kuleba ezúttal is említette a Taurus rakéták szállítására vonatkozó ukrán kérést, amelynek teljesítését Olaf Scholz kancellárral az élen a berlini kormány mindeddig elutasította. Ennek oka a német aggodalom amiatt, hogy az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépeket Ukrajna orosz területek ellen vethetné be. A miniszter megerősítette Kijev ezzel kapcsolatos korábbi álláspontját: Ukrajna tartja magát a kétoldalú megállapodásokhoz. "Ha egy ország arra kér bennünket, hogy korlátozzuk a a fegyverek bevetését bizonyos távolságú területre, akkor megtesszük ezt" – jelentette ki. Némi derűlátással ugyanakkor úgy értékelte, hogy a német kormánytól kapott jelzések szerint a rakéták szállításáról szóló döntés továbbra is nyitott.

A külügyminiszter egyidejűleg elismerően szólt arról, hogy Németország Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának. Ez lehetővé teszi, hogy országa jobban megvédje magát az orosz drónok és rakéták ellen – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus ellenére Ukrajna nem érzékeli a nyugati országok támogatásának csökkenését.

Kijev biztosítékokat kapott Washingtontól, Berlintől és más kormányoktól, hogy országa továbbra is prioritást élvez

– fogalmazott a külügyminiszter.

"Ukrajna és a Közel-Kelet ugyanakkor két olyan háború, amelyek óriási hatással vannak az egész világra annak jólétére és stabilitására" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk

Fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát, lemondatnák mandátumáról

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fegyelmi és etikai bizottságának eljárását és ennek időtartamára Seszták Miklós párttagságának felfüggesztését kezdeményezte az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×