eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen áldozatokat keresnek a romok között mentők Hrozában 2023. október 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő falut. Ukrán források szerint legalább 47 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Az ukrán külügyminiszter elárulta, tárgyalnak-e titokban Moszkvával

Dmitro Kuleba Berlinben tárgyalt, és egy interjúban elmondta azt is, hogy milyen feltételek mellett kezdenének béketárgyalásokba.

Miközben a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, elemzők szerint a nemzetközi közösség kevesebb figyelmet fordít az Ukrajnában zajló, Oroszország által indított háborúra. Ilyen körülmények között tárgyalt Berlinben Dmitro Kuleba külügyminiszter, aki a ZDF közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjújában a béke kilátásairól és a nyugati segítségről, egyebek között további német fegyverszállításokról beszélt.

A béke lehetőségéről szólva a miniszter emlékeztetett az október végén több mint hatvan ország magas rangú részvételével tartott találkozóra, amelyen Ukrajnát Volodimir Zelenszkij képviselte. Megerősítette az ukrán elnök által mondottakat, hogy a béke alapfeltétele Ukrajna szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása

"Konkrétan ez azt jelenti, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából"

– hangsúlyozta a miniszter, aki az elmúlt hetekben Taurus típusú német cirkálórakéták reményében több alkalommal is járt a német fővárosban. "Ameddig Oroszország nem hajlandó erre, nincs semmi értelme tárgyalni az oroszokkal" – jelentette ki.

Kuleba szerint ha Oroszország valóban tárgyalni akarna, akkor nem lőne "minden éjjel" több rakétát Ukrajnára, és nem küldene még több katonát és tankot az országba.

A miniszter egyetlen szóval, határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy zárt ajtók mögött folynak-e tárgyalások az orosz féllel.

Kuleba ezúttal is említette a Taurus rakéták szállítására vonatkozó ukrán kérést, amelynek teljesítését Olaf Scholz kancellárral az élen a berlini kormány mindeddig elutasította. Ennek oka a német aggodalom amiatt, hogy az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépeket Ukrajna orosz területek ellen vethetné be. A miniszter megerősítette Kijev ezzel kapcsolatos korábbi álláspontját: Ukrajna tartja magát a kétoldalú megállapodásokhoz. "Ha egy ország arra kér bennünket, hogy korlátozzuk a a fegyverek bevetését bizonyos távolságú területre, akkor megtesszük ezt" – jelentette ki. Némi derűlátással ugyanakkor úgy értékelte, hogy a német kormánytól kapott jelzések szerint a rakéták szállításáról szóló döntés továbbra is nyitott.

A külügyminiszter egyidejűleg elismerően szólt arról, hogy Németország Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának. Ez lehetővé teszi, hogy országa jobban megvédje magát az orosz drónok és rakéták ellen – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus ellenére Ukrajna nem érzékeli a nyugati országok támogatásának csökkenését.

Kijev biztosítékokat kapott Washingtontól, Berlintől és más kormányoktól, hogy országa továbbra is prioritást élvez

– fogalmazott a külügyminiszter.

"Ukrajna és a Közel-Kelet ugyanakkor két olyan háború, amelyek óriási hatással vannak az egész világra annak jólétére és stabilitására" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×