Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
310.78
bux:
134742.96
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen áldozatokat keresnek a romok között mentők Hrozában 2023. október 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő falut. Ukrán források szerint legalább 47 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Az ukrán külügyminiszter elárulta, tárgyalnak-e titokban Moszkvával

Dmitro Kuleba Berlinben tárgyalt, és egy interjúban elmondta azt is, hogy milyen feltételek mellett kezdenének béketárgyalásokba.

Miközben a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, elemzők szerint a nemzetközi közösség kevesebb figyelmet fordít az Ukrajnában zajló, Oroszország által indított háborúra. Ilyen körülmények között tárgyalt Berlinben Dmitro Kuleba külügyminiszter, aki a ZDF közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjújában a béke kilátásairól és a nyugati segítségről, egyebek között további német fegyverszállításokról beszélt.

A béke lehetőségéről szólva a miniszter emlékeztetett az október végén több mint hatvan ország magas rangú részvételével tartott találkozóra, amelyen Ukrajnát Volodimir Zelenszkij képviselte. Megerősítette az ukrán elnök által mondottakat, hogy a béke alapfeltétele Ukrajna szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása

"Konkrétan ez azt jelenti, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából"

– hangsúlyozta a miniszter, aki az elmúlt hetekben Taurus típusú német cirkálórakéták reményében több alkalommal is járt a német fővárosban. "Ameddig Oroszország nem hajlandó erre, nincs semmi értelme tárgyalni az oroszokkal" – jelentette ki.

Kuleba szerint ha Oroszország valóban tárgyalni akarna, akkor nem lőne "minden éjjel" több rakétát Ukrajnára, és nem küldene még több katonát és tankot az országba.

A miniszter egyetlen szóval, határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy zárt ajtók mögött folynak-e tárgyalások az orosz féllel.

Kuleba ezúttal is említette a Taurus rakéták szállítására vonatkozó ukrán kérést, amelynek teljesítését Olaf Scholz kancellárral az élen a berlini kormány mindeddig elutasította. Ennek oka a német aggodalom amiatt, hogy az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépeket Ukrajna orosz területek ellen vethetné be. A miniszter megerősítette Kijev ezzel kapcsolatos korábbi álláspontját: Ukrajna tartja magát a kétoldalú megállapodásokhoz. "Ha egy ország arra kér bennünket, hogy korlátozzuk a a fegyverek bevetését bizonyos távolságú területre, akkor megtesszük ezt" – jelentette ki. Némi derűlátással ugyanakkor úgy értékelte, hogy a német kormánytól kapott jelzések szerint a rakéták szállításáról szóló döntés továbbra is nyitott.

A külügyminiszter egyidejűleg elismerően szólt arról, hogy Németország Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának. Ez lehetővé teszi, hogy országa jobban megvédje magát az orosz drónok és rakéták ellen – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus ellenére Ukrajna nem érzékeli a nyugati országok támogatásának csökkenését.

Kijev biztosítékokat kapott Washingtontól, Berlintől és más kormányoktól, hogy országa továbbra is prioritást élvez

– fogalmazott a külügyminiszter.

"Ukrajna és a Közel-Kelet ugyanakkor két olyan háború, amelyek óriási hatással vannak az egész világra annak jólétére és stabilitására" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan közzéteszi idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. Bár a döntés maga a piacok szerint nem lesz meglepetés (a piacok nagyjából 90 százalék esélyt adnak a kamatszint tartására), azt azonban kiemelt figyelemmel követik a befektetők, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×