Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az izraeli hadsereg légicsapást mér a Gázai övezet északi részére 2023. október 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Joe Biden telefonon egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel

Izraelnek minden joga és kötelessége megvan arra, hogy megvédje polgárait a terrorizmustól, ugyanakkor ezt a humanitárius joggal összehangban kell megtennie, ami elsődlegesnek tekinti a civilek védelmét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap. Ez volt a két politikus első egyeztetése mióta Izrael bejelentette katonai műveletek kiszélesítését.

A Fehér Ház közleménye szerint szóba kerültek a Gázai övezetben fogva tartottak megtalálását célzó erőfeszítések, akik között a konfliktus kirobbanása óta eltűntként számon tartott amerikai állampolgárok is lehetnek.

Biden vasárnap Abdel Fatáh al-Szíszi egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, akivel a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok bejutásának felgyorsításáról egyeztettek. A megbeszélésen szóba kerültek a konfliktus kiszélesedésének megakadályozását célzó amerikai diplomáciai lépések is.

Mihael Hercog, Izrael amerikai nagykövete egy interjúban beszámolt arról, hogy már vasárnap több tucat kamion érkezett a Gázai övezetbe humanitárius szállítmánnyal, és a következő napokban is lehetővé teszik további segélyek bejutását Egyiptom felől. A Fox News hírtelevíziónak adott nyilatkozatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a Hamász ellen zajló hadművelet során Izrael a civileket kíméli. Megjegyezte, hogy a háborút rákényszerítették országára, de a Hamász további működését nem hagyhatja.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok az izraeli kormány „legmagasabb szintjein” egyeztet a Gázai övezetben élő civilek életének védelméről. Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért – jelentette ki a tanácsadó és hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.

Az izraeli hadműveletekhez való amerikai hozzáállás politikai vita tárgya az Egyesült Államokban, demokraták és republikánusok másként ítélik meg a helyzetet. Pramila Jayapal, a kongresszus demokrata párti képviselője vasárnap arra figyelmeztette a Biden vezette adminisztrációt, hogy az elnök reagálása Izrael háborújára a Hamász ellen akár muszlim szavazatokba is kerülhet a 2024-es elnökválasztáson. A politikus az NBC televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy

az „elnöknek ebben is bátran kell viselkednie, hogy megőrizhessük az ország egységét”, és úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lakossága másképp gondolkodik az Izrael által folytatott hadműveletekkel kapcsolatban, mint az elnök, valamint a kongresszus többsége.

James Lankford, a kongresszus republikánus szenátora szintén vasárnap reggel úgy nyilatkozott, hogy minden késlekedés az izraeli védelmi erők szárazföldi akciójának megkezdésében a Hamász malmára hajtja a vizet. A CNN hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a palesztinok lakta terület alatt kiépített szerteágazó alagútrendszer nagyon bonyolult környezetet teremt, ami lehetőséget nyújt a Hamász által fogva tartott emberek elrejtésére is.

Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az NBC televíziónak szintén vasárnap adott interjúban védelmébe vette a döntést, hogy Floridában betiltották a Hamász oldalán álló diákszervezetek működését a felsőoktatási intézményekben. A republikánus elnökjelöltségért is induló politikus úgy vélekedett, hogy megengedni az érintett szervezet számára, hogy nyíltan támogassanak terrorista szervezeteket felérne azzal, hogy az Egyesült Államok „országként követ el öngyilkosságot”.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt hétfőre az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte az Egyesült Arab Emirátusok küldöttsége. A New York-i ülésen a tervek szerint a többi között meghallgatnák a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét.

Izrael ENSZ nagykövete vasárnap ugyanakkor élesen bírálta az világszervezetet az Izraellel kapcsolatban elfogadott közgyűlési határozat kapcsán, amely tűzszünetet sürgetett. Gilad Erdan úgy fogalmazott, hogy a világszervezet „elveszítette legitimitását, és relevanciáját”, amikor képtelen volt egységre jutni abban, hogy elítélje a Hamász által az izraeli civilek ellen elkövetett terrorcselekményeket.

A Közel-Keleten kialakult, eszkalációval fenyegető háborús helyzet is szerepel Szaúd-Arábia védelmi miniszterének hétfői tárgyalásain Washingtonban. Háled bin-Szalmán a tervek szerint találkozik Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, valamint Antony Blinken külügyminiszterrel. Az Izrael és a Hamász között kirobbant háborút megelőző hetekben a szaúdi kormányzat képviselői még előrehaladásról számoltak be az Izraellel fenntartott kapcsolatok normalizálásának folyamatában. Szombaton a rijádi külügyminisztérium közleményben arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben bármilyen szárazföldi hadművelet „palesztin civilek életét veszélyezteti, és hatalmas kockázatot jelent”.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×