A Velencei Bizottság idén júniusi véleményét követően az ukrán parlament szeptemberben elfogadott egy törvénymódosítást, ami aztán szintén a bizottság elé került. A szervezet a gyors eljárás végén azt mondta ki, hogy több ponton megtörtént az általa javasoltak végrehajtása, de számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem ültették át az ajánlásait. Tárnok Balázs szerint ilyen például, hogy a médiához való szabad hozzáférés a kisebbségek számára továbbra sem biztosított, vagy hogy a Velencei Bizottság egyes meglátásaira az ukrán hatóságok csupán annyit közöltek, hogy azok megoldásához az államnyelvtörvény vagy az oktatási törvény módosítására lenne szükség - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiakutató Intézetének vezetője az InfoRádióban. Kiemelte még azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (egy jog- és érdekvédelmi szervezet) szerint

kiüresítették a nemzeti kisebbségek fogalmát, és ezzel lényegében a kollektív jogok érvényesülését zárták ki.

A szakértő szerint a fő probléma továbbra is az, ahogyan Ukrajnában alkotmányos szempontból megközelítik a nemzeti kisebbségek védelmének hiányát.

"A most elfogadott módosítás egyik része szerint az agresszor vagy megszálló államok nyelvére - jelenleg az oroszra - nem vonatkoznak azok a nyelvjogi enyhítések, amelyeket most megfogalmaztak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, és ez a korlátozás a háború végét követő öt évig is alkalmazható. A Velecei Bizottság szerint maga a korlátozás az orosz agresszió miatt jogszerű, még annak ellenére is, hogy az ukrán alkotmányban van egy passzus, amely kifejezetten az orosz nyelv védelmére vonatkozik. A probléma abban áll, hogy a kitétel miért csak a nyelvi jogokra vonatkozik, illetve hogy a bizottság önkényesnek találta az időtartam meghatározását. Viszont lényegében egy

alkotmányos kiutat kínált Ukrajna számára azzal, hogy lehetőséget lát az Európai Unió hivatalos nyelveit beszélő nemzeti kisebbségek és a nem európai uniós hivatalos nyelvet beszélő kisebbségek közötti különbségtételre.

Ezzel a román, a magyar, a lengyel, a bolgár és az egyéb európai uniós nyelvet beszélő kisebbségek számára vissza lehetne adni a korábban elvett jogokat, míg az oroszokkal szemben - akik ellen egyébként irányultak a 2017-es, a 2019-es és a 2022-es jogszabályok is - továbbra is fenn szeretne tartani a korlátozást" - magyarázta Tárnok Balázs.

Annak ellenére, hogy a Velencei Bizottság véleményei jogi kötőerővel a nemzetközi jog értelmében nem bírnak, ezeket a véleményeket az államok rendszeresen figyelembe szokták venni. Ám Ukrajnát most egy reálpolitikai nyomás is az ajánlások törvénybe építésére ösztözözheti a szakértő szerint, hiszen az ország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, amihez pedig kitétel, hogy a kisebbségek tiszteletét és védelmét biztosítsa. Emellett pedig végső soron a tagállamok igenje kell az unióba lépéshez, ezért akár Magyarország, akár Románia - amely országok elindították azt az eljárást, amelynek eredményeképpen a Velencei Bizottság elé került a törvény - megítélése is számítani fog, mutatott rá Tárnok Balázs.

Persze az ügyben érintett még több más ország, hiszen például a bolgár, a lengyel és a görög kisebbség is nagyobb számban jelen van Ukrajnában. A kérdést pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiakutató Intézet vezetője szerint nem is bilaterális alapon érdemes vizsgálni, hiszen az unióban mint közösségben van egy előírás arra vonatkozóan, hogy mit kell megtennie egy csatlakozni kívánó tagországnak, és ennek hiányában nemcsak néhány ország, hanem az egész közösség sértett fél lehet.

A problémát hosszútávú garanciákkal kell rendezni, ideális esetben olyanokkal, amelyek a csatlakozás után is huzamosabb ideig fennállhatnak

- hangsúlyozta a szakértő.

Mint mondta, a jogrend szempontjából legerősebb az alkotmányos garancia lenne, de az is nagyon fontos, hogy nemzetközi kötelezettségeinek feleljen meg Ukrajna, például akár a magyar-ukrán alapszerződésben foglalt előírásoknak, amelyeknek szintén része, hogy a kisebbségek jogait tartsák tiszteletben.