Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és kezdeményezi a tagjelöltség megadását Grúziának. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Hozzátette: az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába.

Gálik Zoltán azt mondta az InfoRádióban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata hosszú procedúra, amely akár évekig, sőt évtizedekig is elhúzódhat. A kilátásokról és az előfeltételekről, elvárt reformokról szóló jelentésben Ukrajna és Moldova mellett Grúziát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát, Albániát, valamint Törökországot is megemlítették. A Corvinus Egyetem egyetemi docense szerint a mostani bejelentésnek köszönhetően Ukrajna és Moldova az eddigi tagjelölti státuszból egy következő fázisba léphet, Grúzia pedig megkaphatja a tagjelöltséget.

A szakértő megfogalmazása szerint eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió hosszabb távú stratégiát készítsen elő a jövőbeli terveivel, törekvéseivel kapcsolatban. Minden csatlakozni kívánó állam számára ismertek a feltételek és az alapelvárások. A teljes jogú tagsághoz elengedhetetlen, hogy az országok parlamentjei elfogadják az úgynevezett közösségi jogot (acquis communautaire), de még számos más kritériumnak is meg kell felelni,

az uniós csatlakozáshoz sokszor nagyon rögös utat kell végigjárni.

Gálik Zoltán Törökországot hozta fel példaként: Ankarával már 2005-ben megkezdődtek a tárgyalások, mégsem született azóta sem végső döntés és az európai uniós integráció folyamata átnyúlhat akár a 2030-as évekbe is.

Ukrajna és Moldova viszont előrébb tart a törököknél a jogalkotási munkában, amit természetesen figyelembe vett az Európai Bizottság is a mostani döntése előtt. Most az a feladatuk, hogy a kezdetekben harmonizálják a jogrendszerüket az európai jogokhoz, majd idővel teljes mértékben idomulniuk kell azokhoz az érintett államoknak. Brüsszelből figyelni fogják azt is, milyen társadalmi és gazdasági átalakulások zajlanak majd a következő időszakban Ukrajnában és Moldovában.

Gálik Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy végül kizárólag az Európai Unió Tanácsa határozhat arról, valóban megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások, majd egy hosszabb időszak következik, ami alatt

„fejezetenként végigmenve a különböző területeken eldöntik, valóban sikerült-e elérni az elvárt eredményeket”.

Kardinális kérdés, hogy a nemzeti kisebbségek ügye mennyire nehezítheti meg Ukrajna uniós integrációját. A szakértő közölte: ismert a nyilvánosság számára, hogy ezzel kapcsolatban milyen elvárásai, igényei vannak az Európai Unió Tanácsának, ezek pedig „teljes mértékben harmonizálnak a magyar állásponttal”. Hozzátette: ezen a területen is jelentős haladásokat kell elérnie Ukrajnának, ha „ezeket a fejezeteket is ki szeretné pipálni”.

Nem hirtelen döntés született: megkezdődött a felzárkózás

Pillanatnyilag senki sem tudja, hogy Ukrajna és Moldova pontosan mikor válhat EU-tagországgá. Megkezdődik egy hosszú folyamat, aminek most még nem látható a vége. Az egyetemi docens ugyanakkor úgy véli, a tárgyalásokra vonatkozó mostani EB-javaslattal nem egy hirtelen döntés született, hiszen az Európai Unió már 2014-2015-ben mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kötött az érintett két állammal. Ennek mentén „megkezdték a felzárkózást”, sőt az ugyancsak korábban aláírt társulási megállapodás is az európai integráció irányába terelte ezeket az országokat.

Gálik Zoltán végül elmondta:

az Európai Unió bővítése a korábbiakhoz képest valószínűleg más keretek között zajlik majd, új módszereket alkalmaznak.

Várakozásai szerint folyamatosan új területeket nyitnak meg a tagjelöltek és a tagságért folyamodó országok előtt. „Forrásokat szabadítanának fel számukra és csatlakozhatnának bizonyos programokhoz, amennyiben sikeresen le tudtak zárni egyes fejezeteket, és a végén, amikor már minden jogszabály harmonizál az uniós jogokkal, akkor kaphatják meg az érintettek a teljes tagságot” – összegzett az egyetemi docens.