Jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.

Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban - Varsóból érkezve - elmondta, nagyon nagy a feszültség odakint, érezhető a polarizáltság.

"A napokban megrendezett nagyobb városi tüntetések ellenére azért továbbra is az a forgatókönyv, hogy a jelenleg is kormányzó egyesült jobboldal fog tudni újból kormányt alakítani. Az előző választáshoz képest különbség, hogy a vele szemben álló koalíció kicsit széttagoltabb, már nem egy szivárványkoalícióként indul ellenük, hanem több külön pártszövetség egyenként próbálja megszerezni a bejutáshoz szükséges mandátumokat. Viszont ez azért elég drasztikusan csökkenti az esélyét annak, hogy kormányra kerülhessenek."

Hogy mi a kampány "közepe", arról azt mondta, jelenleg a lengyel belpolitikát nem külpolitikai kérdések határozzák meg - háború, oroszokhoz való hozzáállás, EU -, leginkább azért, mert

Ukrajna katonai támogatásában van egy olyan külpolitikai minimum a pártok között, amely helyzetben "elég nehéz lenne egymásra licitálni".

"A kormányon lévő Jog és Igazság meghatározta az irányvonalat, lévén, hogy ők irányítják az országot, ehhez képest nagyon kevés párt tudott alternatív üzeneteket megfogalmazni a kérdésben, amivel a választók támogatását megnyerhette volna. Ez alól egyetlen kivétel talán a Konföderáció Párt, amely mindvégig világosan azt hangsúlyozta, hogy a lengyel emberek érdeke volna az elsődleges, és habár Lengyelország védelme az Oroszországtól való félelem miatt nagyon fontos, az is fontos, hogy a lengyelek érdeke ne sérüljön. Erre válaszul az egyesült jobboldal elég határozott válaszokat tudott adni, egyik ilyen volt a gabonadömping esetében a lengyel gazdák melletti kiállás" - részletezte Stepper Péter.

Hogy nem folytathatja a jelenlegi kormány, annak csak nagyon kicsi a valószínűsége szerinte, és több faktornak egyszerre kell teljesülnie:

1. a küszöbön álló Harmadik Út párt parlamentbe jutása (a Parasztpárt és a Lengyelország 2050 szövetsége), őket most 8-9 százalékra mérik, szövetségként 8 százalékot kell elérnie a küszöbhöz
2. a Harmadik Útnak Donald Tuskkal vagy Jaroslaw Kaczynskivel össze kellene fognia, miközben retorikájában az jelent meg, hogy egyiküknek sem "emberei", ezek után például Donald Tuskkal koalícióra menni "politikai öngyilkosság"
3. nem jut parlamentbe a kormányerőkkel lehetséges szövetséges Konföderáció Párt
4. jelenleg Kaczynski kormánypártja a legnépszerűbb (34 százalék), ennek drasztikusan kellene csökkennie, hogy ne őt kérje fel az államfő kormányalakításra, és még kisebbségben is kormányzásba kezdhet.

A Donald Tusk vezette ellenzéki erő esélye az lehet továbbá, hogy Nyugat-Európa-párti retorikája van, kevésbé "atlantista", de mivel Donald Tusk is "jobboldali, csak centrista", nagy külpolitikai fordulatra nem lehetne számítani.

"Megint egy másik kérdés, hogy

Donald Tusk nem feltétlenül a V4-ekben vagy a Budapesttel való barátkozásban látja a lengyel kérdésekre való válaszokat,

így a magyar kormány számára sokkal kedvezőbb forgatókönyv lenne, ha a jelenlegi kormányerők folytathatnák" - tette hozzá.

Az már a választások utáni időszakra maradhat, hogy a kormányerőkön belüli nézeteltéréseket rendezzék, korábban ugyanis az Egyesült Lengyelország és a "Morawiecki miniszterelnök fémjelezte fiatalabb csapat" között feszültség volt, finomhangolások várhatók az ország vezetési stílusában is, de a döntések irányát tekintve a gazdaság területén sem várható markáns változás.

Az EU-s szereplők nagyon szeretnék, ha Donald Tusk kerülne hatalomra, de összességében tehát erre kevés az esély Stepper Péter szerint, Varsóban "markánsan euroszkeptikus vélemény" van.

"Arról nem is beszélve, hogy a jogállamisági eljárás miatt befagyasztott újjáépítési pénzek folyósításáról a vitát egy ponton le kéne már zárni. Valahogy a választások időpontját sikerült megvárni, egy ponton túl ez nyilván változni fog, nehéz lesz blokkolni ezeket az összegeket. Nagy kérdés, hogy ezt milyen okokra hivatkozva tehetik meg a jövőben."