eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A katonai hatalomátvételt támogatók egyike szlogeneket skandál a nigeri fővárosban, Niameyben 2023. augusztus 6-án, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által a puccsistáknak adott ultimátum lejárata napján. A tizenöt országot tömörítő ECOWAS eredménytelenül követelte a házi őrizetben tartott Mohamed Bazoum államelnök szabadon engedését és hivatalába történő visszahelyezését. A junta éjfél előtt lezárta Niger légterét. Az ECOWAS katonai beavatkozást helyezett kilátásba. A puccsot július 26-án hajtották végre Nigerben.
Nyitókép: MTI/EPA/Issifou Djibo

Azbej Tristan: a magyar humanitárius segélyek a Száhel-övezetbe is eljutnak

A spanyolországi Cadizban tanácskoztak az uniós tagállamok fejlesztési politikáért felelős vezetői, hogy megvitassák az afrikai Száhel-övezet helyzetét. A tanácskozáson Magyarország azt szorgalmazta, hogy ott helyben, a szubszaharai térségben nyújtson segítséget az EU a bajbajutottaknak, és ne akkor amikor már migránsként megérkeznek Európába.

Csak látszólag van távol Magyarországtól a katonai puccs miatt a hírekbe került Nigert is magába foglaló afrikai Száhel-övezet – mondta el az InfoRádióban Azbej Trisztán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, aki Magyarországot képviselte nemrég az EU tagállamainak a Száhel-övezet megsegítése érdekében összehívott vezetői találkozóján.

„A Száhel-övezeti kérdéskör magyar szempontból kiemelt jelentőségű, mivel Európának a biztonsági külső védvonaláról beszélünk. Egy olyan régióról, ami bár nem közvetlenül az Európai Unió szomszédja, de a szomszédjának a szomszédja. Az, ami ott történik, kihatással bír az egész európai kontinensre és benne Magyarországra is. Hat országot szoktak a Száhel-övezethez sorolni ebből a hat országból ötben az elmúlt egy egy-két évben erőszakos hatalomváltás volt" – mondta az államtitkár.

Az övezet humanitárius kihívásokkal küszködik, és a népességrobbanással nem tud ütemet tartani a gazdasági fejlődés, ez pedig a politikus szerint táptalajt ad a fegyveres konfliktusoknak, a dzsihadista terrorszervezetek megerősödésének, többek között a keresztényüldözésnek is.

"Európai szemszögből nézve pedig a humanitárius katasztrófa és a politikai válsághelyzet együtt rendkívüli jelentős migrációs fenyegetést jelent"

– mondta az államtitkár.

Arról is beszélt, hogy az Európai Unióban sok vonatkozásban a Száhel-övezettel kapcsolatosan is eltérőek a tagállamok céljai és érdekei, az övezet jelentőségével kapcsolatban egyetértés van, de vannak különbségek azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kellene az Európai Uniónak viszonyulnia az olyan politikai folyamatokhoz, mint amilyen például az egy hónappal ezelőtt bekövetkezett nigeri katonai puccs.

"Vannak akik úgy gondolják, hogy fegyveres erővel kellene úrrá lenni ezen a problémán és szankciók alá kell vonni az országot.

Magyarország már az elsők között elítélte a katonai puccsot és felszólította a nigeri feleket az alkotmányos rendszerhez való visszatéréshez.

Mi magyar oldalról ugyanakkor azt kutatjuk és keressük, hogy milyen módon tudjuk a nigeri embereket humanitárius vészhelyzeti ellátásban részesíteni, illetve az agrár és az élelmiszeripar területein milyen gazdasági, fejlesztési együttműködéseket köthetünk velük” – tette hozzá Azbej Tristán.

A külügyi államtitkár kiemelte azt, hogy az egyre növekvő problémák miatt a magyar kormány Hungary Helps programja már a Száhel-övezet térségében is működik.

„A A program legelején kizárólag az üldözött keresztények megsegítésére összpontosítottunk. Bár ez továbbra is a legfontosabb célkitűzése a programnak, de ma már általában véve minden humanitárius válság övezetben segítséget nyújtunk a kölcsönös partnerség alapján. Amellett a gondolat mellett tesszük ezt, hogy

a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajbajutott embereket Európába hozni.

– mondta Azbej Trisztán.

A Száhel-övezetnek a szomszédságában eddig is számos programot indítottak már, például Észak-Nigériában és Észak-Ghánában. A magyar kormány az év elején pedig meghirdette azt a száhel-övezeti politikáját amelynek a térség segélyezése is a része. Az államtitkár az elmúlt hónapokban személyesen vezetett humanitárius tényfeltáró missziókat Nigerbe és Csádba, aminek a nyomán már el is indították a humanitárius segélyezést a térségben élő menekültek megsegítésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×