Boris Pistorius és vele együtt a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg litvániai látogatását nem csupán a hétvégi oroszországi események indokolták, a vizit egyben a szövetség július 11-12-i csúcstalálkozójának előkészítését szolgálja.

Gitanas Nauseda litván elnök a balti állam biztonsági tanácsának ülését követően úgy értékelte, hogy az oroszországi események nemcsak Litvániára, hanem az egész NATO-ra hatással lesznek, ezért meg kell erősíteni az oszág határainak védelmét.

Pistorius Vilniusban kijelentette, hogy országa kész további mintegy négyezer Bundeswehr-katonát küldeni Litvániába. "Készen állunk arra, hogy akár egy robusztus dandárt állomásoztassunk tartósan a balti országban" – fogalmazott a német védelmi miniszer. Pistorius ehhez egyetlen feltételt említett, a katonák elhelyezéséhez szükséges infrastruktúra, illetve a gyakorlatokra alkalmas létesítmények megteremtését.

Németország már 2022 júniusában, néhány hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után tett ígéretet arra, hogy kész egy harci dandárral segíteni az országot egy esetleges orosz támadás esetén.

A német katonai jelenlét néhány éves múltra tekint vissza Litvániában. A balti országban ugyanakkor megközelítőleg 1600 NATO-katona állomásozik a Bundeswehr vezetésével. Az állomány csaknem fele a német hadsereg katonája.

A 41-es páncélos brigádot Németország különböző helyein tartják készenlétben, és feszültség esetén tíz napon belül el kell juttatni Litvániába.

A NATO-katonák július 7-től Litvániában hadgyakorlatot terveznek, amelyre további ezer katonát és mintegy háromszáz harckocsit, illetve egyéb katonai járművet küldtek a balti országba, amely határos Fehéroroszországgal és az orosz balti-tengeri enklávéval, Kalinyingráddal.

Litvánia államfője szerint a hétvégi események rávilágítottak az orosz rezsim instabilitására. Az elnök szerint hasonló, ha nem nagyobb kihívásokkal lehet számolni a jövőben is.