Infostart.hu
eur:
356.69
usd:
312.63
bux:
140830.46
2026. július 8. szerda Ellák
Füvet nyírnak a londoni Parlament téren 2023. május 3-án, három nappal III. Károly brit király koronázása előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nagy lehetőséget kaphatnának az EU-állampolgárok Nagy-Britanniában

London polgármestere szerint a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak meg kell adni a jogot arra, hogy szavazhassanak a brit parlamenti választásokon.

Sadiq Khan csütörtökön, a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás hetedik évfordulóján tett közzé nyílt levelet a 9 milliós brit fővárosban élő több mint egymillió európai uniós állampolgár számára.

Khan - aki a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt képviseletében áll a londoni városháza élén - közölte: rendkívül hálás azért, hogy az "uniós londoniak megőrizték hitüket és továbbra is Londont tartják otthonuknak", annak ellenére is, hogy "elrettentő bizonytalanságok" övezik a tartós letelepedett státus megszerezhetőségét, emellett a konzervatív párti kormány "bevándorlásellenes retorikát" alkalmaz és a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárokat tárgyalási alkupozíciójának javítására használja.

A londoni polgármester szerint a Londonban élő EU-állampolgárok London önazonosságának, történelmének és jövőjének kulcsfontosságú részei, akiknek jogaiért ő mindig kiáll.

Sadiq Khan közölte: éppen ezért ő is csatlakozik azokhoz a felhívásokhoz, amelyek szerint biztosítani kell a jogot a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak arra, hogy szavazhassanak a brit parlamenti választásokon.

"Önök szavazhatnak a helyhatósági és a polgármester-választásokon, és helyénvaló lenne, ha Önöknek is lenne szavuk abban, hogy kik alkotják az Önökre is hatályos törvényeket" - fogalmaz nyílt levelében a londoni polgármester.

Ugyanezt nemrégiben a Munkáspárt egy másik magas rangú képviselője is szorgalmazta.

Jonathan Reynolds, a Labour árnyékkormányában az üzleti ügyekért felelős miniszter posztjának várományosa a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában néhány hete úgy fogalmazott: a Munkáspárt véleménye szerint "érvek szólnak amellett", hogy akik Nagy-Britanniában élnek és hozzájárulnak az ország gyarapodásához, azok részesei lehessenek a brit demokrácia működési folyamatának is.

Reynolds hozzátette, hogy a Munkáspárton belül a választási program kidolgozásának részeként erről a kérdésről is folynak az egyeztetések.

Az EU-tagállamok törvényesen Nagy-Britanniában élő polgárainak a brit állampolgárokhoz hasonlóan kötelező feliratkozniuk a brit választói listára, de jelenleg csak a brit helyhatósági, illetve a walesi és a skóciai törvényhozási választásokon voksolhatnak, a nagy-britanniai országos parlamenti választásokon nem.

Ez alól csak a Nagy-Britanniában élő ír állampolgárok jelentenek kivételt a két ország évszázadokra visszanyúló közös múltja okán.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, miután az uniós tagságról éppen hét éve rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az országos átlagon belül azonban a londoniak - 70 százalékos részvétel mellett - 60 százalékos arányban arra voksoltak, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja.

A bennmaradásra legnagyobb arányban szavazó tíz országos választókörzet közül hét Londonban volt, és a brit főváros egyes kerületei - köztük Hackney, Lambeth és Haringey - 75 százalékot meghaladó arányban voksoltak a további EU-tagságra.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: formális vagy informális módon is megtarthatná a hatalmat Aleksandar Vucic

Szakértő: formális vagy informális módon is megtarthatná a hatalmat Aleksandar Vucic

Ősszel előre hozott parlamenti és/vagy elnökválasztás is lehet Szerbiában, amennyiben Aleksandar Vucic ígéretét betartva valóban lemond az államfői posztról. Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő szerint nagyon érdekes erőviszonyok alakulhatnak ki az ősszel esedékes parlamenti választások után. Emellett Szerbia uniós csatlakozásának akadályairól is beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
A Tisza-kormány jóval kevesebb uniós hitelt kér, mint Nagy Márton elképzelte

A Tisza-kormány jóval kevesebb uniós hitelt kér, mint Nagy Márton elképzelte

Magyarország nagyjából 10 milliárd eurót hívna le az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi hitelprogramjából, jóval kevesebbet a 16,2 milliárd eurós magyar keretnél és az Orbán-kormány által korábban benyújtott 17,4 milliárd eurós igénynél. Az Európai Bizottság lehetőleg még a nyáron elfogadná a magyar tervet, hogy a fel nem használt forrásokat év végéig újra lehessen osztani. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a korábbi projektek felülvizsgálata még zajlik, végleges döntés nem született. A tervekbe a honvédségi fejlesztések mellett vasúti, egészségügyi és munkahelyteremtő beruházások is bekerülhetnek – tudta meg a Népszava.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×