Infostart.hu
eur:
386.26
usd:
330.76
bux:
117050.71
2026. január 12. hétfő Ernő
Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) által 2023. április 11-én közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) részt vesz a párt központi katonai bizottságának az ülésén Phenjanban április 10-én.
Nyitókép: -

Csoma Mózes: az új hidegháborús viszonyrendszer nagyot fordított Észak-Korea helyzetén

Észak-Korea napok óta nem válaszol a déliek szokásos napi telefonhívásaira, és a katonai forró dróton sem elérhető. Most azonban más a nagyhatalmak hozzáállása, mint 2017-ben, a legutóbbi feszült időszakban volt, aminek Dél-Korea és az USA sem örülhet.

A konfliktus kiéleződésének első számú jele az, hogy mindkét oldalon (Egyesült Államok és Dél-Korea, illetve Észak-Korea) az elmúlt hónapok során folyamatos és rendkívül sűrű intenzitású hadgyakorlatok zajlottak – mondta az InfoRádióban Csoma Mózes korábbi szöuli nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Phenjan elsősorban nukleáris hordozóeszközöket szokott tesztelni, az ország különböző területeiről indítva, erődemonstrációként hajtva végre ezeket a kilövéseket, reagálva az amerikai–dél-koreai menetrendszerű hadgyakorlatokra.

"Itt kiemelt jelentősége van annak, hogy az országon belül különböző helyekről, illetve tengeralattjáróról, tehát az ország felségvizeiről, vagyis gyakorlatilag bárhonnan tudják indítani ezeket a rakétákat. Ezzel demonstrálják azt, hogy egy tényleges háborús konfliktus esetén nagyon komoly károkat tudnának okozni a térségben. Az legújabb hírek között ez a bizonyos víz alatti célba juttató eszköz – ami tulajdonképpen egy drón – tesztje torpedók tesztelésével járt együtt. Észak-Korea részéről állandó célkitűzés az, hogy a Koreai-félsziget megosztottságát, helyzetét próbálja első számú nemzetközi konfliktusként napirenden tartani, és ezzel próbálja elérni azt, hogy minél magasabb szinten foglalkozzanak a nagyhatalmak a kérdéssel" – mondta a szakember.

Hongvon-öböl, 2023. március 24.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen egy atomfegyver hordozására képes tengeralattjáró drón által szállított kísérleti robbanófej víz alatti robbanása az Észak-Korea keleti partvidékén húzódó Hongvon-öbölben tartott hadgyakorlaton 2023. március 23-án. A gyakorlaton Észak-Korea új, ellenséges haditengerészeti csapásmérő egységek és nagyobb kikötők elleni meglepetésszerű támadásokra tervezett vízfelszín alatti
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen egy atomfegyver hordozására képes tengeralattjáró drón által szállított kísérleti robbanófej víz alatti robbanása az Észak-Korea keleti partvidékén húzódó Hongvon-öbölben tartott hadgyakorlaton 2023. március 23-án. A gyakorlaton Észak-Korea új, ellenséges haditengerészeti csapásmérő egységek és nagyobb kikötők elleni meglepetésszerű támadásokra tervezett vízfelszín alatti "nukleáris támadórendszerét" tesztelték. MTI/EPA/KCNA

Mint arra Csoma Mózes rámutatott, Észak-Korea esetében nem lehet már hagyományos tömeghadseregről beszélni, vannak ugyanis olyan fegyvernemei a hadseregnek – például a légierő –, amelyek rendkívül elavultnak tekinthetők. Észak-Korea a 90-es évek második fele, vége óta elsősorban arra koncentrál, hogy a célba juttató eszközeit, vagyis a rakétaprogramját futtassa fel, valamint olyan elrettentő tömegpusztítófegyver-kapacitásra tegyen szert, amellyel az esetleges háborús konfliktust el tudja kerülni.

"Eddig hat alkalommal hajtott végre Észak-Korea nukleáris próbarobbantást; legutóbb 2017-ben, amikor a jelenleginél is jóval feszültebb volt a helyzet a félszigeten. Ha Phenjan még sokkal tovább akarja feszíteni a húrt, akkor

a következő lépés esetlegesen egy újabb nukleáris próbarobbantás lehet

– reméljük, hogy erre nem kerül sor" – vázolta a jövőbeli lehetőségeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Amikor 2017-ben ennyire feszült volt a helyzet a félszigeten, akkor Oroszország, illetve Kína, a két hagyományos szövetséges felől is fenntartásokkal kellett szembenéznie az észak-koreai rezsimnek, illetve mindkét ország hozzájárult a szankciók, gazdasági büntetőintézkedések bevezetéséhez Észak- Koreával szemben.

"Jelenleg azonban az új hidegháborús viszonyrendszer, amibe 2022-től kezdődően belefutottunk, átrendezte a nemzetközi viszonyokat, és

most Oroszország és Kína is érdekelt Észak-Korea támogatásában.

És ne felejtsük el azt, hogy Észak-Korea alapvetően a kínai érdekszférába tartozik, Peking számára pedig a jelenlegi status quo fenntartásra első számú érdek, első számú célkitűzés" – mondta Csoma Mózes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×