Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletének második napi ülése után Brüsszelben 2023. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Antony Blinken: az orosz–ukrán tűzszünet gondolata is kizárt, most még

Az amerikai külügyminiszter a Funke német lapcsoportnak adott interjúban fejtette ki véleményét, amelynek részleteit szombaton tették közzé.

„Oroszországnak el kell jutnia arra a pontra, hogy kész konstruktív tárgyalásokba bocsátkozni” – hangoztatta Blinken, amikor a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások lehetőségéről kérdezték.

A cél – mondta – „egy igazságos és tartós béke kell, hogy legyen. Egyesek számára a tűzszünet gondolata csábító lehet, és ezt meg is értem, de ha ez a jelentős ukrán területek Oroszország általi elfoglalásának de facto ratifikálásával ér fel, az nem lenne igazságos és tartós béke. Oroszország átcsoportosíthatná erőit, és egy idő után újra támadhatna” – érvelt az amerikai külügyminiszter.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy január 11-i tájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország mindig is kész volt arra, hogy a problémákat tárgyalások útján oldja meg. Megjegyezte ugyanakkor, az ukrán törvények tiltják, hogy az ország elnöke párbeszédet folytasson a Kremllel, és a nyugati államok „nem hajlanak arra, hogy Kijevnek bármilyen rugalmasságot engedjenek ebben a kérdésben”. Ezzel kapcsolatban „nem kell azt mondani, hogy vannak kilátások (az Ukrajnával folytatott tárgyalásokra)” – pontosított a szóvivő.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×