Több ezren tüntettek napokon át Tbilisziben azt úgynevezett „idegen ügynök” törvény ellen, amely meg kívánta bélyegezni azokat a civil szervezeteket, amelyek több mint 20 százalékban külföldről kapják a működésükhöz szükséges pénzt. Az emberek európai uniós jelképeket, ukrán és grúz zászlókat lengettek – jelezve, hogy ők az európai integráció hívei, miközben a kormányt azzal vádolják, hogy ha nem is kinyilvánítottan oroszbarát, de nem igazán lelkes a Nyugat felé való fordulásban.

Az ügynöktörvény elképzelése hasonlított Oroszország vonatkozó törvényeihez és a tüntetők szerint Grúziában egy hasonló lépés a tekintélyelvű kormányzás felé tett elmozdulás lett volna. A kormánypárt képviselői szerint azonban éppenséggel a hasonló amerikai törvény volt a példa, amely előírja, hogy a külföldi kormányoknak dolgozó lobbistáknak idegen ügynökként kell regisztrálniuk magukat. Washington elutasította az összehasonlítást.

Végül azonban a kormány engedett úgy, hogy a törvényről tartott szavazáson a 150-ből csak 36 képviselő jelent meg és csak egy szavazott mellette. A Grúz Álom párt által vezetett kormány azt is közölte, hogy „feltételek nélkül” visszavonja a javaslatot.

A nyugati média általában úgy jellemzi a Grúziában kialakult helyzetet, hogy „a kormány túl közel áll Moszkvához, míg a közvélemény határozottan oroszellenes”.

Mindezt az állítást arra alapozzák például, hogy egy 2022-es felmérés szerint a lakosság 75 százaléka akarja az EU-csatlakozást, míg mindössze 2 százalékuk ismeri el, hogy Oroszországgal szimpatizál. A felmérést a misszióját „a demokrácia nemzetközi előmozdításának” nevező, washingtoni székhelyű Nemzetközi Republikánus Intézet végezte. Ugyanakkor 2020-ban – igaz, még a háború előtt - a kormánypárt 48 százalékkal nyerte a parlamenti választásokat, majd egy évvel később 46 százalékkal a helyhatósági választásokat.

Maga a Kreml tagadta, hogy köze lett volna a tbiliszi törvényjavaslathoz. Viszont Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Washingtont vádolta a tüntetők feltüzelésével: „Látjuk, honnan intézett üzenetet a grúz elnök. Nem otthonról, hanem Amerikából”.

Brüsszel és az EU-hoz közeli elemzők kettős játékkal vádolják a tbiliszi kormányt, amely úgymond szavakban kitart az EU- és NATO-csatlakozás igenlése mellett, de nem sokat tesz érte, miközben nem hajlandó csatlakozni az ukrajnai háború miatt Moszkva ellen hozott szankciókhoz.

Az unió tavaly nyáron nem volt hajlandó tagjelölt státuszt adni az országnak – szemben Ukrajnával –, és egyéves határidőt szabott a jelöltség feltételeként meghatározott 12 pont teljesítéséhez.

Mindeközben – bár a kormány elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást – fokozta Nyugat- és NATO-ellenes retorikáját és azt állítja: az ország érdekeivel szembemenve bele akarják rángatni a háborúba.

A kormány elutasított egy feltételekhez kötött EU-hitelt. Azt is megtiltotta, hogy egy Ukrajnából érkezett magángép leszálljon és grúziai önkéntes harcosokat vegyen fel, ami miatt megromlott a viszonya Kijevvel. (Mindeközben Ukrajna oldalán harcol a „Georgiai Nemzeti Légió” nevű alakulat.

Az Európai Külkapcsolati Tanács nevű szervezet elemzése a nyugattól való elfordulásért és például az LMBTQ-közösség elleni támadásokért részben Bidzina Ivanisvili oligarchát és volt miniszterelnököt tette felelőssé, aki az anyag szerint még mindig mozgatja a szálakat a háttérből. Az elemzés szerint az EU-nak „közvetlenül a grúz néppel kellene kommunikálnia” – Ivanisvili ellen pedig szankciókat kellene bevezetni, bár azt nem említi, hogy milyen jogalapon.