eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 15. szombat Georgina, Kolos
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

A kijevi fordulat veszélyét látja most Grúziában Szergej Lavrov

A Tbilisziben zajló események nagyon emlékeztetnek a 2014-es kijevi fordulatra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az orosz Pervij Kanal tévécsatorna Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.

Lavrov szerint mindkét esetben kívülről vezényelték az események menetét. Párhuzamot vont a megdöntött hatalmú ukrán elnök, Viktor Janukovics és a jelenlegi grúziai kormány gazdaságpolitikája között. Úgy vélekedett, Tbiliszi nem oroszbarátságból nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz, hanem mert az Oroszországgal folytatott kereskedelemből származik külkereskedelmi bevételeinek oroszlánrésze, most pedig nemzeti érdekek feláldozására kényszerítik.

"Mindez nagyon hasonlít a kijevi Majdanhoz. Semmi kétség, hogy a törvény azon civil szervezetek nyilvántartásba vételéről, amelyek költségvetésük 20 százalékát külföldi finanszírozásból kapják, csak ürügy volt arra, hogy megkíséreljék a kormány erőszakos leváltását" - mondta.

Szergej Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy az időközben visszavont törvénytervezet "elhalványul ahhoz képest, ahogyan a nonprofit szervezeteket szabályozzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Izraelben.

Képmutatásnak minősítette Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdai kijelentését, miszerint a grúziai törvénytervezet ellentmondott az európai értékeknek, és gátat szabott a kaukázusi ország EU-csatlakozásának, mert, mint mondta, több európai országban ebben a témában szigorúbb a vonatkozó szabályozás.

Az ellenzék annak ellenére is folytatja az utcai megmozdulásokat, most már a kormány távozását követelve, hogy a törvénytervezetet ejtették és mintegy 170 őrizetbe vett tüntetőt szabadon engedtek, noha egy részük bizonyíthatóan erőszakcselekményt követett el - hívta fel a figyelmet. Szerinte a Nyugat kettős mércét alkalmaz a grúziai és a moldovai tüntetések ügyében, bátorítva az előbbiek és bírálva az utóbbiak részvevőit.

Ennek okát abban látta, hogy amíg a grúziai ellenzék a nyugati érdekeket képviseli, addig a moldovai nem.

Lavrov szerint az Oroszországgal szomszédos országoknak le kell vonniuk a következtetést, hogy milyen veszélyeket rejt az a politikai irányvonal, amely az Egyesült Államokkal a "felelősség zónájában" való elköteleződéssel jár. Úgy vélte: a Nyugat, Oroszország stratégiai vereségét követelve az ukrajnai "különleges hadműveletben", és egzisztenciálisnak minősítve a konfliktust, nyíltan elismeri, hogy világpolitikai hegemóniája megkérdőjeleződött. Azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus lezárása után lehetetlen lesz a visszatérés a régi világrendhez.

"Úgy gondolom, amikor az ukrán válság következményeiről, lehetséges globális vonatkozásairól beszélünk, a »lebontás« szó használata igen helyénvaló" - mondta a miniszter. Meglátása szerint

egy új, többpólusú világrend van kialakulóban, de ez a folyamat "nem fog gyorsan véget érni", és "egy egész történelmi korszakot fog kitenni".

"Ezzel párhuzamosan (a Nyugat) hirtelen megnövelt agresszivitással próbálja kompenzálni pozícióinak viszonylagos gyengülését, elsősorban katonai és politikai téren, valamint a versenytársak elnyomása terén, illegitim módszerekkel" - jelentette ki.

Oroszország és Kína írásbeli garanciát kér

Közölte, hogy Oroszország és Kína szorgalmazni fogja, hogy a biztonság oszthatatlanságának elvét

jogilag kötelező erejű dokumentumokban rögzítsék.

Lavrov szerint azt is biztosítani kell, hogy minden ország visszatérjen az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvekhez. Bírálta a Nyugatot, amiért a világpolitikát a nemzetközi jog helyett "szabályokra" hivatkozva kívánja alakítani.

Megjegyezte, hogy az ENSZ-nek a struktúráin keresztül tükröznie kell a többpólusú világ realitásait, nem szabad a világszervezetet az "aranymilliárd" befolyásának alárendelni.

Az orosz diplomácia vezetője szerint amíg Moszkva elő kívánja segíteni a Peking és Újdelhi közötti párbeszédet, addig a Nyugat igyekszik egymásra uszítani őket. Ezt szerinte mind Kínában, mind Indiában jól látják.

Értékelése szerint az a látogatás, amelyet Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Külügyi Bizottságának igazgatója tett februárban Moszkvában, megerősítette a folytonosságot Peking irányvonalában, amely együttműködést szorgalmaz Moszkvával. Ugyanez jutott kifejezésre a Csin Kang kínai külügyminiszterrel a hónap elején, a G20 csoport újdelhi tanácskozásának alkalmából folytatott tárgyalásán - emelte ki Lavrov. Kifejezte meggyőződését, hogy a Kínára gyakorolt nyugati szankciós nyomás növekedni fog.

Lavrov

konstruktívnak és civilizáltnak minősítette azt beszélgetést, amelyet Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott

- állva -, ugyancsak a G20-fórum apropójából. Azt mondta, a stratégiai stabilitás helyzetéről tárgyaltak, a stratégiai támadófegyverekről szóló szerződéssel és az ukrán kérdéssel összefüggésben. Hozzátette, hogy a találkozáskor és a párbeszéd végén kezet fogott Blinkennel.

Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását az orosz miniszter brutális terrortámadásnak nevezte, és azt mondta, hogy nem marad kivizsgálatlanul.

"Ha megakadályozzák a vizsgálatot, egy objektív, elfogulatlan és átlátható vizsgálatot, természetesen el fogunk gondolkodni, hogyan válaszoljunk a Nyugatnak erre a közvetlen támadásra, a tulajdonunk elleni közvetlen merényletre" - hangsúlyozta a diplomata.

Lavrov megismételte, hogy az orosz-ukrán tárgyalások lehetőségét éppen Kijev zárta ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben rendeletben tiltotta meg saját magának, hogy tárgyalóasztalhoz üljön orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal, és a gyakran beszél a teljes győzelem vágyáról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: más ajánlat is kell, nem elég csak Ukrajna ügyében megállapodni a háború lezárásához

Orbán Viktor: más ajánlat is kell, nem elég csak Ukrajna ügyében megállapodni a háború lezárásához

A miniszterelnök a napokban Dubajban részt vett az első Tucker Carlson csúcstalálkozón, ahol interjút adott az amerikai jobboldali véleményvezérnek. Téma volt az ukrajnai háború és az is, miként lehet szerinte lezárni. Szó volt a migrációról, az EU és az Egyesült Államok viszonyáról, az uniós gazdasági problémákról és arról, hogy Orbán Viktor szerint 3-4 év múlva vége lehet az EU-nak, ha nem alkalmaz drámaian más stratégiát.

J. D. Vance Európát ostorozta és a migráció leállítását sürgette

J. D. Vance amerikai alelnök szerint az európai vezetőknek fel kellene számolni az illegális bevándorlást a kontinensen, mert az európai választók nem arra szavaztak, hogy "bevándorlók millióit ellenőrizetlenül rájuk szabadítsák". Emellett úgy vélte, Európára a legnagyobb veszélyek belülről leselkednek, ilyen például a migráció vagy a szólásszabadság háttérbe szorulása, melyet az AfD-vel kapcsolatban említett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
A béketárgyalásra figyelnek a befektetők – Vegyesen zártak az amerikai tőzsdék

A béketárgyalásra figyelnek a befektetők – Vegyesen zártak az amerikai tőzsdék

A mai nappal kezdődő Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia van a befektetők figyelének középpontjában, hiszen a legkisebb esemény is jelentős átárazódást indíthat el a régiós tőzsdéken és a devizapiacon. Egy esetleges békekötés mentén ráadásul átalakulnának a kereskedelmi viszonyok is az orosz gázzal, ukrán nyersanyagokkal és a szankciós engedményekkel kapcsolatosan, nem túlzás azt mondani, hogy a háború és a béke lesz most a gazdasági folyamatok egyik fő mozgatórugója nemcsak a régiónkban, de globálisan is. A tőzsdéken egyelőre a kivárás a jellemző, nincsenek nagy mozgások Európa piacain.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×