Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén tartott sajtóértekezleten 2023. február 3-án. Ukrajna 2022 februárjában folyamodott az EU-hoz tagjelölti státuszért, és azt 2022 júniusában megkapta.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Charles Michel: Ukrajna a Kreml fenyegetései ellenére is EU-tag lesz

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.

"A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család" - idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. "Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk" - hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról - emlékeztetett a hírportál. Hozzátette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.

Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egy milliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. "Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk" - fogalmazott az államfő. Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel. "Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(...) Úgy gondolom, van esélyünk" - fejtette ki Zelenszkij.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez.

Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.

A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről - számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg - tette hozzá a hírportál.

Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud "korrekciós munkát" végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások. A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy "szóbeli jelentését" papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.

Kijev, 2023. február 3.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel tartott sajtóértekezleten az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén 2023. február 3-án. Ukrajna 2022 februárjában folyamodott az EU-hoz tagjelölti státuszért, és azt 2022 júniusában megkapta.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel tartott sajtóértekezleten az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén 2023. február 3-án. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×