Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Védőmaszkot viselő emberek Peking üzleti negyedében 2023. január 3-án. A kínai kormány az országos tiltakozások nyomán a koronavírus-járvány miatt elrendelt óvintézkedések nagy részét december 7-én radikálisan enyhítette, felhagyott zéró Covid-politikájával. A járványellenes korlátozások feloldása óta drámaian emelkednek a koronavírusos új esetszámok. A tudósok figyelmeztették Kínát, hogy az ország a koronavírus-fertőzések többszörös hullámával néz szembe, mivel az Omikron-változat mutálódik. Shan Lu Liu, az Egyesült Államok Ohio Állami Egyetemének virológusa szerint az újbóli fertőzések aránya növekedni fog, ha a vakcina elleni védettség csökken.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino

Covid-járvány: Peking nem tűri a kritikát

Kína több mint 1100 olyan közösségimédia-fiókot függesztett fel, amelyek bírálták a kormány járványkezelési intézkedéseit.

A Kínában széles körben használt Sina Weibo közösségimédia-platform közlése szerint összesen mintegy 13 ezer olyan szabálysértéssel volt dolguk, melyek a kormány koronavírus elleni rendelkezéseinek kidolgozásában részt vevő, vagy az azt támogató szakértők, kutatók, egészségügyi dolgozók ellen irányult. Ennek következtében 1120 felhasználót függesztettek fel véglegesen vagy ideiglenesen.

Az országot kormányzó Kínai Kommunista Párt az elmúlt években nagy mértékben az egészségügyi és orvosi közösségre támaszkodott a járványügyi intézkedések hatásosságának és szükségességének igazolásában.

Az elmúlt időszakban

Kína a kirobbanó tiltakozások hatására azonban szakított a csaknem három évig fennálló zéró-Covid politikájával,

és jelentősen lazított a járványmegelőzési szabályokon. Nem csak a karanténkötelezettség szűnt meg, de jórészt a tömeges teszteléssel is felhagytak, ezután nagy mértékben emelkedett a fertőzések és a halálozások száma.

A közelgő, két hét múlva esedékes kínai újév kapcsán a kínai közlekedési minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy amennyire csak lehet, minimalizálják az utazások számát, különösen az olyan veszélyeztetett társadalmi csoportok védelmében, mint az idősebbek, a várandós nők, a gyerekek vagy a tartós betegségben szenvedők.

Januártól több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium és Svédország is szigorított a Kínából érkező beutazókra vonatkozó szabályokon, de ugyanígy tett Dél-Korea, Ausztrália és az Egyesült Államok is.

A felhasználói szabályzatára támaszkodva a Sina Weibo közölte:

tovább növelik a "törvényellenes tartalmak" elleni eljárások hatékonyságát

annak érdekében, hogy "a felhasználók többségének egy harmonikus és befogadó közösségnek adhassanak teret".

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×