Infostart.hu
eur:
364.03
usd:
308.94
bux:
137601.89
2026. április 17. péntek Rudolf
Kínából érkező utasok a londoni Heathrow repülőtéren 2023. január 4-én. Másnaptól a brit kormány az indulás előtti két napnál nem régebbi negatív eredményű koronavírusteszt birtokában engedi csak a Kínából érkezők belépését az országba. A korlátozás előzménye, hogy december 7-én Kína radikálisan enyhítette a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett, világszerte a legszigorúbbak között nyilvántartott szigorításokat, és azóta egyre növekszik a vírusfertőzöttek száma az országban.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Egymás után jelentik be a beutazási szigorításokat Európa-szerte

Csütörtökön már Németország, Belgium és Svédország is bejelentette, hogy kötelezővé teszi a koronavírus-teszt elvégését az ázsiai országból érkezők számára.

Korábban Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok is szigorított a beutazási követelményeken a Kínából érkező látogatók esetében.

Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter elmondta, hogy a Kínából érkezőktől a jövőben legalább egy negatív antigén gyorstesztet várnak, ha be akarnak lépni Németországba. Egyelőre nem tudni, hogy az új szabályozás mikor lép életbe.

Az uniós tagországok egészségügyi minisztereit tömörítő testület a koronavírus-járvány újabb hullámát megelőzni hivatott szabályok összehangolását javasolta szerdán, és arra bátorított, hogy a tagállamok rendeljék el a Kínából érkezők tesztelését. A szakminiszterek ajánlása szerint a tagállamoknak a Kínából érkező repülőgépek minden utasának orvosi, vagy FFP2/N95/KN95 jelzésű, orrot és szájat eltakaró maszk viselését kell javasolniuk. Az uniós tanács továbbá arra buzdította a tagállamokat, hogy a Kínából érkezőket csak 48 óránál nem régebbi negatív teszt birtokában engedjék be területükre.

Az uniós egészségügyi tanács azt is szorgalmazta, hogy az illetékes nemzeti hatóságok végezzenek szúrópróbaszerű tesztelést a Kínából érkező utasok körében, valamint rendszeresen ellenőrizzék a koronavírus koncentrációját a kínai járatokat fogadó repülőterek szennyvizében.

Lauterbach jelezte: a német óvintézkedések követik az európai ajánlást, így szúrópróbaszerű ellenőrzésekre és a szennyvíz monitorozására is lehet számítani. Utóbbit a nemzetközi járatok legfőbb csomópontjának számító frankfurti repülőtéren már be is vezették – közölte egy egészségügyi szóvivő.

Ausztria hasonló ellenőrzéseket jelentett be a Kínából érkező járatok esetében a jövő héttől.

Svédországban szombattól három hétig negatív teszt bemutatására kötelezik a Kínából érkezőket. A stockholmi hatóságok leszögezték: az óvintézkedések nem vonatkoznak a tizenkét év alattiakra és a svéd állampolgárokra.

A belga hatóságok már szerdán bejelentették, hogy a Kínából érkező utasok csak a repülőút megkezdése előtt legfeljebb 48 órával elvégzett, negatív eredményű koronavírus-teszttel szállhatnak fel a Belgiumba tartó járatokra. Emellett szombattól a szennyvizet is elemezni fogják az ázsiai országból induló járatokon.

Thaiföld is szigorított a beutazási feltételeken: a külföldi látogatóknak igazolniuk kell, hogy legalább két oltást kaptak a koronavírus ellen – jelentette be Anutin Csarnvirakul egészségügyi miniszter.

A Bangkok Post című helyi lap értesülései szerint azoknak az utasoknak, akik Thaiföldről valamelyik tesztkötelezettséget előíró országba utaznak tovább, igazolniuk kell, hogy rendelkeznek egészségbiztosítással arra az esetre, ha a Thaiföldön elvégzett tesztjük pozitív lenne.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×