eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aleksandar Vucic szerb államfő munkavacsorára érkezik a brüsszeli Európa-épületbe 2020. február 16-án. A májusra Zágrábba tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítését szolgáló munkavacsora célja az Európai Unió és a balkáni régió hat országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - kapcsolatának elmélyítése.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Meggondolta magát a szerb elnök, mégis elmegy az uniós–nyugat-balkáni csúcsra Tiranába

Aleksandar Vucic a napokban "terrorista söpredéknek" nevezte Albin Kurti koszovói miniszterelnököt.

Aleksandar Vucic szerb elnök részt vesz a keddi tiranai csúcson, amelyet az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői részvételével tartanak - jelentette be a politikus azt követően, hogy találkozott Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.

Szerbia elnöke a belgrádi közszolgálati televízió kérdésére válaszolva közölte, attól függetlenül, hogy a Nyugat-Balkán lesz a találkozó témája, és hogy legalább húsz résztvevő fog az Oroszország elleni szankciókról, valamint a Koszovóval fenntartott viszonyról nem megfelelő módon beszélni, jó lesz, ha

legalább lesz ott valaki, aki válaszolni is tud a vádaskodásokra.

Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy nem érti, a felek miért mindig két oldalról beszélnek, hiszen Szerbia mindent megtett, hogy a koszovói szerb kisebbséget és a békét védje. "Ha nem mennék Tiranába, lehet, hogy annak semmi haszna nem lenne, de nagy károkat okozhatna az országunknak" - húzta alá.

Rámutatott, hogy a tiranai csúcson az európai uniós roamingdíjak eltörléséről, valamint az EU nyugat-balkáni országoknak szánt energetikai támogatásáról is szó lesz, ezek pedig a szerb állampolgárok számára jó hírek.

A szerb államfő a múlt csütörtökön "terrorista söpredéknek" nevezte Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, és közölte, nem hajlandó elmenni az EU-Nyugat-Balkán-csúcsra, mert Koszovó vezetői is ott lesznek, és szóba kerül majd Koszovó uniós vízumliberalizációja és uniós csatlakozási kérelmének benyújtása is. Mint mondta: a koszovói kormány olyan döntéseket hozott, amelyek Szerbia számára nem elfogadhatók, legutóbb például egy nem Belgrád-párti szerb politikust nevezett ki kisebbségi miniszternek.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,81 milliós országban mintegy százezer szerb él, az ország északi részén körülbelül ötvenezer főre tehető nagyobb tömböt képeznek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×