eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Klaus Iohannis román államfő felszólal az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Román elnök: halasztás jöhet a schengeni csatlakozásban

A hollandoknak, az osztrákoknak és a svédeknek is üzent Klaus Iohannis.

Klaus Iohannis román elnök szerint lehetséges, hogy egy-két hónappal elhalasztják a döntést Románia schengeni övezetbe történő felvételéről, ha nem biztos, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén pozitív döntés születne erről.

A román államfő erről Rigában beszélt szerda délután azon a sajtótájékoztatón, amelyet Egils Levits lett elnökkel közösen tartott. Úgy vélte senkinek sem használna, ha Románia kierőltetne egy szavazást, amelyen nem hoznák meg a várt döntést. A sajtótájékoztatót a román hírtelevíziók élőben közvetítették.

Az elnök viszonylag jónak ítélte Románia esélyeit a schengeni csatlakozásra, de hozzátette: egyelőre nem garantált, hogy valamennyi tagállam támogatja az ország csatlakozását a határellenőrzés nélküli térséghez.

Hozzátette: Románia készen áll megválaszolni minden kérdést, ami a csatlakozással kapcsolatban felmerül.

  • "A holland barátainknak elmondhatjuk, hogy véget ért az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (a román igazságügyi rendszer európai uniós monitoringja), és ez az akadály már nem áll fenn. (...)
  • Az osztrák barátainknak elmondhatjuk, hogy nálunk nincsen migrációs hullám.
  • A svédországiak számára, akik kérdései inkább a rendőrségi együttműködésre vonatkoztak, azt mondhatjuk, hogy felkészült embereink vannak, és olyan programok, amelyek jó eredményeket adtak"

- tért ki az államfő azokra az államokra, amelyek az elmúlt hetekben fenntartásaikat fejezték ki Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

Megjegyezte: szükség esetén egy-két hónappal el lehet halasztani a döntést, mindaddig, amíg minden kérdést sikerül megválaszolni, és - mint fogalmazott - "mindenki meggyőződik arról, hogy nemcsak hogy nem vagyunk a rendszer gyenge pontja, hanem igazi nyereség lennénk a schengeni térségnek".

Iohannis újságírói kérdésre külön reagált Karl Nehammer osztrák kancellár keddi zágrábi kijelentésére, mely szerint biztonsági kockázatot jelent, hogy az Ausztriában tartózkodó százezer illegális bevándorló közül 75 ezren Románián, Bulgárián és Magyarországon utaztak át anélkül, hogy az ottani hatóságok nyilvántartásba vették volna őket.

"Románia nem volt, most sem az, és a jövőben sem lesz olyan ország, amely előidézné a migrációt, vagy megengedné azt" - jelentette ki Iohannis nyomatékosítva, hogy az illegális határátlépésről beszél. Hozzátette: az osztrák félben aggodalmat keltő migránshullám nem Románián, hanem a balkáni útvonalon keresztül ér Nyugat-Európába. Megjegyezte: Románia nem része ennek a balkáni útvonalnak, de módjában áll visszafogni az illegális migrációt. Arra is kitért, hogy a kérdés tisztázása érdekében Lucian Bode belügyminiszter Bécsbe fog utazni, hogy technikai részletekbe menő megbeszélést folytasson osztrák hivatali kollégájával és más ottani politikusokkal.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×