Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Orosz külügy: ha az EU ukrán katonákat képez, részese a háborúnak

Marija Zaharova szóvivő szerint Európa energiaspórolásra felszólított polgárainak tudniuk kell, mire megy a pénzük.

Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképző missziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi - jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az EU külügyminiszterei október 17-én jóváhagyták egy kiképző misszió létrehozását Ukrajna számára. Ez egy hónap múlva megalakul, és a tervek szerint két év alatt a parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző szintű tagját fogja kiképezni. A célra mintegy 107 millió eurót különítettek el. Emellett az unió halálos fegyvereket is szállít a kijevi rezsimnek, ami természetesen a konfliktus részesévé teszi az EU-t - mondta a szóvivő.

Zaharova emlékeztetett arra is, hogy október 12-én Brüsszelben, az úgynevezett Ukrajna védelmével foglalkozó kontaktcsoport hatodik ülésén döntés született arról, hogy modern légvédelmi rendszereket és - amerikai katonai jelentések szerint - csaknem 1500 Stinger típusú hordozható légvédelmi rakétát szállítanak Kijevnek.

A diplomata szerint "az orosz különleges katonai művelet" kezdete (február 24.) óta a NATO-országok legalább

  • 300 harckocsit,
  • 130 gyalogsági harcjárművet,
  • 400 páncélozott csapatszállítót,
  • 450 egységnyi más páncélozott járművet,
  • 700 tüzérségi rendszert, köztük rakéta-sorozatvető rendszereket és aknavetőket,
  • 5 ezer mobil légvédelmi ágyút, valamint
  • 80 ezer légvédelmi rendszert és aknavetőt küldtek Ukrajnának. Ezenfelül
  • 160 ezer kézifegyverrel,
  • 800 ezer tüzérségi lövedékkel, valamint
  • 90 millió lőszerrel is ellátták az ukrán hadsereget.

Zaharova szavait azzal zárta: "Mindezek után az uniós kormányok arra kérték polgáraikat, hogy kevesebbet fürödjenek és többet melegedjenek önerőből, mert már nincs mód arra, hogy biztosítsák a kényelmet számukra. Mi tudjuk, hová megy ez a pénz, és most már az uniós országok polgárai is tudják".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Újraválasztották Orbán Viktort

Újraválasztották Orbán Viktort

Orbán Viktort szombaton 729 szavazattal újraválasztották a Fidesz elnökének a párt 32. tisztújító kongresszusán, ahol a négy alelnököt is megválasztották: Gál Kingát, Bóka Jánost, Gyopáros Alpárt és Kreicsi Bálintot. A Jobbik szintén megtartotta tisztújítását, Adorján Bélát erősítették meg az elnöki posztján újabb két évre. A DK-ban Varjú Lászlót választották elnökké, miután április 12-én Dobrev Klára és a teljes elnökség lemondott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×