Az Európai Unió tagállamainak szakminiszterei között általános egyetértés van abban, hogy már 2023 nyara előtt el kell kezdeni a közös földgázvásárlásokat, meg kell erősíteni a kölcsönös szolidaritást és az energiatakarékosságot - jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Prágában az EU-tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek kétnapos informális ülése utáni sajtótájékoztatón.

A miniszterek egyetértettek abban is, hogy meg kell akadályozni a magas gázárak hatását a villanyáramra - tette hozzá. Az Európai Bizottságnak a prágai tárgyalások után már világos elképzelése van arról, milyen intézkedéseket várnak tőle a tagállamok. A brüsszeli testületnek a jövő héten kell előterjesztenie konkrét javaslatait.

Jozef Síkela elmondta: minden tagállamnak saját elképzelései vannak a szükséges intézkedésekről, eltérőek a feltételek és az érdekek is. "Az azonban mindenki előtt világos, hogy enyhíteni kell a jelenlegi energiaválságot" - szögezte le, hozzátéve:

egyetértés van abban is, hogy szükséges az árképzési indexet is módosítani, hogy ellenállóbb legyen a piaci spekulációk ellen.

Az energiaügyekért felelős uniós miniszterek informális tanácskozását azért tartják Prágában, mert ebben a félévben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A cseh miniszter kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság figyelembe fogja venni a prágai tanácskozáson elért eredményeket.

Magyar álláspont:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás után kifejtette: a találkozón konkrét döntés nem született, de ez jobb is így, ugyanis a gázársapka bevezetése veszélybe sodorná a kontinens energiaellátását, ráadásul az árakat is felhajtaná.

Leszögezte, hogy ilyen javaslatot Magyarország semmilyen formában nem fog támogatni, és tiltakozásával nincs is egyedül a tagállamok között. "Jól látszik, hogy az Európai Bizottság még próbálja kötni az ebet a karóhoz, de egyelőre nem tudott előrehaladni ebben a kérdésben" - fogalmazott. A magyar kormány a diverzifikáció pártján van, de ez alatt nem az orosz energiahordozók kizárását érti, hanem a minél több forrás bevonását, például az azeri gáz mennyiségének növelése, a transzadriai vezeték kapacitásának bővítése által. Az "átpolitizált, átideologizált javaslatok" helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, ugyanis ez jelenti a valós megoldást" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy semmiképp nem támogatják nemzeti hatáskörök elvételét, csökkentését az energiapolitika terén, így

nem támogatják a kötelező közös beszerzést vagy tárolást, ezek csakis önkéntes alapon működhetnek, hogy minden tagállam és vállalat eldönthesse, hogy csatlakozik-e.

Közölte, Magyarország földgázellátása biztosított, a betárolt mennyiség az éves fogyasztás 48,2 százalékát fedezi, míg az EU-s átlag csak 26,9 százalék, s a Török Áramlat az egyetlen vezeték, amelyen keresztül teljesen zavartalanul zajlik még mindig a szállítás Kelet és Nyugat között. Ezért a kormány kiemelten figyel a Török Áramlat fizikai és jogi működésének biztosítására, minthogy ez alapvető nemzetbiztonsági érdek - mutatott rá.

A miniszter a jelenlegi helyzetet a "világtörténelem első globális általános energiaválságának" nevezte, amelynek nem rövid távú, hanem strukturális geopolitikai, biztonsági okai vannak, ezért megoldásokat is hosszú távon kell keresni. Az eddig Európában betárolt gázmennyiség nagyjából három hónapra elegendő, ami kiszolgáltatott helyzetet jelent, ráadásul a töltöttségi arány a fűtési szezon végére jelentősen csökkenni fog, és nagy kérdés, hogy miként lehet majd ezt jövő télig újratölteni orosz gáz nélkül.

A megbízhatóság kérdését érintve emlékeztetett arra, hogy Magyarországot eddig egy amerikai és egy osztrák vállalat hagyta cserben a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében, miután hárommilliárd köbméternyi gáz beszerzésére vonatkozóan már megvolt a szerződés, azonban a projekt végül leállt.