Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Vagyim Sisimarin orosz őrmester perének ítélethirdetésén egy kijevi bíróságon 2022. május 23-án. A 21 éves orosz katonát életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a bíróság, miután beismerte, hogy agyonlőtt egy 62 éves, fegyvertelen civil férfit az északkelet-ukrajnai Szumi megyében. Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

82 éves nőt erőszakoltak meg orosz katonák az ENSZ bizottsága szerint

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek - jelentette be az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose. A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában.

Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében vizsgálódott az ENSZ bizottság, és több mint 150 áldozattal, valamint szemtanúval beszéltek. A vizsgálóbizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak érdekében, hogy kivizsgálja a jogsértéseket.

Erik Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta: az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg. Katonái nemi erőszakot követettek el és rosszul bántak az ukrán lakossággal.

"Lesújtott minket a felkeresett régiókban elkövetett kivégzések nagy száma" - tette hozzá a tisztségviselő. Rámutatott:

a holttesteken egyértelműen kivégzésre utaló jeleket találtak, úgy mint hátrakötött kar, lőtt seb a fejen vagy elvágott torok.

A szemtanúk arról számoltak be, hogy orosz fogvartartóik rosszul bántak velük, egyes esetekben pedig meztelenre vetkőztették, ütlegelték és elektrosokkal vagy más módon kínozták őket. Néhányan azt állították, hogy elfogásuk után Oroszországba szállították őket, és hetekig ott ültek börtönben. Voltak, akik eltűntek az orosz fogságban - fűzte hozzá Erik Mose.

Az ENSZ nyomozói nemi erőszakról is tudomást szereztek. Az orosz megszállók egyes esetekben arra kényszerítették a hozzátartozókat, hogy nézzék végig az aktust. Az áldozatok kora négytől nyolcvankét évig terjedt.

"A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg" - mondta a világszervezet megbízottja.

Erik Mose, aki norvég bíró, megjegyezte, hogy tudomásukra jutott két eset, amikor az ukrán erők orosz katonákkal bántak rosszul. Aláhúzta: bár jóval kevesebb ilyen eset van, továbbra sem kerüli el a figyelmüket.

Eközben Michele Taylor amerikai nagykövet felhívta a nyomozók figyelmét, hogy több forrás szerint az oroszok 900 000-1 600 000 ukrán állampolgárt deportálhattak. Arra kérte őket, hogy ezeket az eseteket is vizsgálják ki.

Oroszország nem vett részt az Emberi Jogok Tanácsának ülésén. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában.

A bizottság elnöke Erik Mose norvég bíró, aki 1999 és 2003 között a ruandai népirtás felelőseinek elszámoltatására létrehozott nemzetközi törvényszék alelnöke volt.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A Lululemon sokáig a növekedési részvények egyik mintapéldája volt: egy jógamárkából épített globális lifestyle-birodalmat a cég, miközben részvénye néhány év alatt több mint tízszeresére emelkedett. Az utóbbi időszakban azonban a történet megtört. A papír a csúcsához képest mintegy 60 százalékot zuhant, miközben lassul a növekedés, erősödik a verseny, és új kérdések merülnek fel a márka jövőjével kapcsolatban. A befektetők most azt próbálják eldönteni: egy túlreagált korrekció után vagyunk, vagy a Lululemon története valóban új szakaszba lépett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×