eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Vagyim Sisimarin orosz őrmester perének ítélethirdetésén egy kijevi bíróságon 2022. május 23-án. A 21 éves orosz katonát életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a bíróság, miután beismerte, hogy agyonlőtt egy 62 éves, fegyvertelen civil férfit az északkelet-ukrajnai Szumi megyében. Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

82 éves nőt erőszakoltak meg orosz katonák az ENSZ bizottsága szerint

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek - jelentette be az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose. A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában.

Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében vizsgálódott az ENSZ bizottság, és több mint 150 áldozattal, valamint szemtanúval beszéltek. A vizsgálóbizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak érdekében, hogy kivizsgálja a jogsértéseket.

Erik Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta: az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg. Katonái nemi erőszakot követettek el és rosszul bántak az ukrán lakossággal.

"Lesújtott minket a felkeresett régiókban elkövetett kivégzések nagy száma" - tette hozzá a tisztségviselő. Rámutatott:

a holttesteken egyértelműen kivégzésre utaló jeleket találtak, úgy mint hátrakötött kar, lőtt seb a fejen vagy elvágott torok.

A szemtanúk arról számoltak be, hogy orosz fogvartartóik rosszul bántak velük, egyes esetekben pedig meztelenre vetkőztették, ütlegelték és elektrosokkal vagy más módon kínozták őket. Néhányan azt állították, hogy elfogásuk után Oroszországba szállították őket, és hetekig ott ültek börtönben. Voltak, akik eltűntek az orosz fogságban - fűzte hozzá Erik Mose.

Az ENSZ nyomozói nemi erőszakról is tudomást szereztek. Az orosz megszállók egyes esetekben arra kényszerítették a hozzátartozókat, hogy nézzék végig az aktust. Az áldozatok kora négytől nyolcvankét évig terjedt.

"A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg" - mondta a világszervezet megbízottja.

Erik Mose, aki norvég bíró, megjegyezte, hogy tudomásukra jutott két eset, amikor az ukrán erők orosz katonákkal bántak rosszul. Aláhúzta: bár jóval kevesebb ilyen eset van, továbbra sem kerüli el a figyelmüket.

Eközben Michele Taylor amerikai nagykövet felhívta a nyomozók figyelmét, hogy több forrás szerint az oroszok 900 000-1 600 000 ukrán állampolgárt deportálhattak. Arra kérte őket, hogy ezeket az eseteket is vizsgálják ki.

Oroszország nem vett részt az Emberi Jogok Tanácsának ülésén. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában.

A bizottság elnöke Erik Mose norvég bíró, aki 1999 és 2003 között a ruandai népirtás felelőseinek elszámoltatására létrehozott nemzetközi törvényszék alelnöke volt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×