Infostart.hu
eur:
351
usd:
302.14
bux:
0
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Orosz támadásokban megrongálódott lakóépületek a Kijev közelében lévő Irpinyban 2022. május 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Natacha Pisarenko

Háborús elvadítás: a természet is fegyverré válhat

Mióta emberek fegyverrel küzdenek egymással, a természet is bevethető az ellenséges csapatokkal szemben, most viszont neve is lett a jelenségnek: háborús elvadítás.

Az ukrajnai háború kezdeti időszakában az orosz alakulatok az Irpiny folyó felé közelítettek: a vízen keresztül nyílt volna meg számukra az út az ukrán főváros felé. Azonban egyszer csak emelkedni kezdett az Irpiny vízszintje, arra késztetve a támadókat, hogy miközben hátraarcot fújnak, tankjaikat és egyéb harcászati eszközeiket is ott hagyják. Kijev fellélegezhetett: a területet 70 év óta nem látott mennyiségű víz lepte el.

Nem isteni beavatkozás eredménye volt a hirtelen jött árvíz: Jasper Humphreys, a King's College London hadtudományi programjainak igazgatója új nevet adott annak a jelenségnek, melyben az ember felhasználja a természetet a harcban: háborús elvadításnak – war wilding – nevezte el a jelenséget – írja a The Guardian.

Másféle szándékkal is használható a módszert

"Az ukrán hadsereg ráérzett arra, hogy a természetet használja fel a háború megállítására. Az eredmény pozitív volt, mert az orosz előrenyomulást úgy állították meg, hogy közben több földet és vizet adtunk át a természetnek" – fogalmazott Humphreys.

A kifejezés új, a taktika azonban nem: azóta használják, mióta háborúk vannak, igaz, nem mindig ilyen jó eredménnyel.

"Sajnos a háborús elvadításnak van egy sötét oldala is. Szaddám Huszein taktikai okokból manipulálta a természetet, például lecsapoltatta a közép-iraki mocsarakat, hogy leszámolhasson az ott élő mocsári arabokkal. A háborús elvadítások természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ha a stratégia elég kreatív, akkor nagy területeket menthet meg, miközben ütköző övezeteket hozhat létre és hosszú távú békét teremt" – tette hozzá.

Az Irpiny folyó kiárasztása ideális feltételeket teremtett a hadi sikerhez: tulajdonképp segített megmenteni az ukrán államot, ugyanakkor

nagy fokú biodiverzitást is teremt egy rég elvesztett vizes élőhely újra élesztésével.

"A Irpiny folyó mentén helyreállított ökoszisztéma a történelem egyik leglegendásabb háborús cselének emlékműve. Ráadásul egy olyan turistalátványosság is, amely egykor, évszázadokon át védte Kijevet a betolakodóktól" – mondta Humphreys.

A háborúknak természeti következményei is vannak

Thor Hanson amerikai biológus szerint a kifejezés ráirányítja a figyelmet a háborúk természeti következményeire.

"Jelentős elvadulási tendenciák fordulhatnak elő a harcászati előkészületek során, különösen a csapatok kiképzésére és a fegyverzet tesztelésére elkülönített, nagy földterületeken. Ezek nem feltétlenül szándékos hatások; a legtöbb emberi tevékenység nagy kiterjedésű földterületeken történő felfüggesztésével függnek össze" – mondja Hanson.

Véleménye szerint gyakrabban következik be háborúk kapcsán a területek véletlenszerű elvadulása a konfliktus előidézte drámai változások hatására. Ilyen az elhagyott mezőgazdasági területek regenerálódása, vagy az, amikor a harcok miatt szünetel a halászat, az erdőgazdálkodás vagy a vadászat. Véleménye szerint

jó lenne Ukrajnában is megőrizni az elvadult területek egy részét.

"Az ilyen területeken az emberi tevékenység csökkenése az élőhely és a kapcsolódó vadvilág újraéledéséhez vezethet. Ennek klasszikus modern példája az Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált övezet. A környezeti szempontok bevonása a béketeremtési erőfeszítésekbe kézzelfogható előnyökkel járhat" – fogalmazott.

Hanson és Humphreys egyetért abban, hogy egyre gyakoribbá válhat a háborús elvadítás. Humphreys azt javasolja, hogy az Irpiny melletti környék maradjon meg békeparkként.

"Néha az újjáépítés önmagában nem elég. Meg kell ragadnunk az általa teremtett lehetőségeket is. Olyan jövőt látok, amelyben az Irpiny ismét hemzseg a vadaktól, ahol a vízibivalyok bevehetetlen mocsarakban élnek, a hiúzok a sűrű aljnövényzet mélyén leselkednek, a fehérfarkú sasok pedig mindezek felett szárnyalnak" – mondta.

A háborús helyzetről beszélt Resperger István az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk

Fontos hét jön a parlamentben: miniszterelnöki cikluskorlát, EU-s pénzek, mentelmi ügy és vitatott törvények

Két napon, hétfőn és kedden ülésezik a héten a parlament, a hétfői ülés várhatóan Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik. Az Országgyűlés hétfőn Alaptörvény-módosítással dönt arról, hogy nyolc évben korlátozhatja a miniszterelnöki tisztség betöltésének maximális idejét. Kedden megkezdik a vitát a hatalmas, 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról is, amelyre az EU-pénzek hazahozatalához van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Átfogó támadás érte Ukrajnát, ráfordul Trump a háború lezárására - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Átfogó támadás érte Ukrajnát, ráfordul Trump a háború lezárására - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Ma hajnalban átfogó támadás érte Ukrajnát: orosz drón / rakétacsapás érte Kijevet, Szumit, Herszont, Dnyiprót és más városokat is. Kijevben orosz dróntalálat érte a Pecserszka lavrát is, egy majdnem 1000 éve kolostort. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hamarosan személyesen találkozik majd Donald Trump amerikai vezetővel a G7-csúcson, Trump most alighanem ráfordul az ukrajnai háború lezárására így, hogy úgy fest, az iráni háborúnak vége. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×