Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Abdülhamid Han török fúróhajó az első kifutására készül a törökországi Mersin kikötőjéből 2022. augusztus 9-én. A 238 méter hosszú, 42 méter széles, 68 ezer tonnás Abdülhamid Han legnagyobb fúrási mélysége 12 200 méter. Ez a negyedik török fúróhajó, amely földgázt kutat a Földközi-tenger alatt.
Nyitókép: MTI/EPA

A törökök újabb próbafúrásba kezdenek a Földközi-tengeren

Újabb próbafúrásokba kezd Törökország a Földközi-tengeren - jelentette be a török elnök kedden.

Recep Tayyip Erdogan Mersinben beszélt, egy újabb török kutatóhajó elindításakor. A fúróhajó Gazipasa régió közelében két hónapon át folytat majd próbafúrásokat, kizárólag török vizeken. A török elnök szerint így elkerülhető, hogy újabb területi vita alakuljon ki Görögországokkal és Ciprussal.

Erdogan becslése szerint országa 2022-es gázszámlája elérheti a 100 milliárd dollárt, így a kutatás célja a saját forrásaik növelése és a költségvetési hiány csökkentése. Az Abduhamid Han nevű fúróhajót – amely 12 kilométeres mélységű fúrásokra is képes – az új török energiapolitika szimbólumának szánják, amellyel előnyre tehetnek szert a lelőhelyekért vívott versenyben.

A korlátozott számú gázlelőhellyel rendelkező Törökország két év szünet után kezdi újra a próbafúrásokat. Korábban Görögországgal és Ciprussal is vitája alakult ki a fúrások helyét illetően. A konfliktus török hadihajók mozgósítását, majd az Európai Unió tiltakozását váltotta ki.

Törökország és Görögország között jelenleg is feszültség van amiatt, hogy Erdogan szerint a görögök az Égei-tengeren lévő szigetekre fegyvereket szállítanak, miközben demilitarizált övezetről van szó. Athén visszautasítja a vádakat. A görög kormányszóvivő a hírre reagálva csak annyit közölt hogy tanulmányozzák a helyzetet és ha kell, megvédik a görög állam szuverenitását és biztonságát.

A Földközi-tenger keleti térsége az utóbbi évtizedben értékelődött fel, miután több próbafúrás is azt bizonyította, hogy nagy kiterjedésű földgázlelőhelyeket foglalhat magában. A part menti államok között azonban vita alakult ki, ami arra vezethető vissza, hogy az Oszmán Birodalom bukása óta folyamatos vita tárgyát képezik az országok tengeri határai.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×