Litvinyenko az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori alezredeseként szembefordult az orosz kormánnyal, és 2000-ben Londonba emigrált, majd ott 2006 novemberében polónium-izotóppal meggyilkolták. Az ügyet brit beadvány alapján a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálta, és tavaly szeptemberi ítéletében Oroszországot tette felelőssé Litvinyenko haláláért. A bíróság a brit hatóságok állítása alapján fenntartotta azt a feltételezést, hogy a gyilkosságot Litvinyenko két volt FSZB-s ügynöktársa, Dmitrij Kovtun és Andrej Lugovoj hajtotta végre az orosz állam megbízásából.

A Kreml szerint az EJEB megalapozatlanul ítélte el Oroszországot, mert szerinte bűnössége megállapításához nem volt kellő mennyiségű információja, technikai lehetősége, és jogköre sem volt rá. Az üggyel kapcsolatos orosz magyarázat szerint Litvinyenko halálában leginkább az angliai emigrációban élő Borisz Berezovszij orosz oligarcha volt érdekelt.

Berezovszkijt 2013-ban holtan találták oroszországi otthonában.

Az orosz főügyész közölte a strasbourgi ítélet után: London saját nyomozása során nem fogadta el Moszkvától a felajánlott segítséget.

Özvegyének vallomása szerint Litvinyenko az MI6 brit külső felderítésnek és a spanyol hírszerzésnek dolgozott, és nem sokkal halála előtt kapta meg a brit állampolgárságot.

Andrej Lugovoj azóta az orosz parlament egyik neves tagja lett. A TASZSZ szombaton idézte reakcióját, miszerint gyászolja "közeli és hű barátját".