Kármán András a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves rendezvényén kiemelte: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség, a piaci szereplőkkel, a szakmával és az állampolgárokkal szemben egyaránt.

Közölte:

a hiányt nem a családok és a vállalkozások megadóztatásából, hanem a pazarló állam visszavágásából, a működési kiadások, a korrupció miatt túlárazott szerződések és a versenyeztetés nélkül nyújtott támogatások „megnyirbálásából” szorítják le.

A takarékosság nem érintheti az egészségügybe, az oktatásba és a szakképzésbe fektetett összegeket – húzta alá.

A hiánycsökkentést támogatják a beérkező uniós források, az élénkülő külső kereslet – sorolta, jelezve: ezek együtt a remélhetőleg a jegybank újranyíló mozgásterével pótolják azt a keresletet, amelyet a szigorítás átmenetileg elvon.

Minden sikeres szakpolitikai program pontos diagnózissal indul – jelentette ki. Megállapítása szerint kifulladt az extenzív magyar növekedési modell, éllovasból sereghajó lett az ország: az uniós csatlakozáskor az egy főre jutó fejlettség az uniós átlag 62 százalékán állt, magasabban a szomszédos országokénál, mára 76 százalék, miközben a régió országai magabiztosan előttünk járnak.

Az előző kormányzati ciklusban négy év alatt összesen kevesebb mint 1 százalékkal nőtt a GDP, miközben a versenytársak magasabb növekedést értek el – mutatott rá, ezzel párhuzamosan a magyar termelékenység növekedése az egyik legalacsonyabb volt a térségben.

Hozzátette:

2022–2026 között a reálbérköltség 16 százalékkal nőtt, miközben a termelékenység javulása a 3 százalékot sem érte el, a bért pedig tartósan csak a termelékenység emelheti, a termelékenység nélküli tartós béremelés nem vezet valódi felzárkózáshoz.

A másik probléma a miniszter szerint a költségvetési politika teljes szétesése volt, ami tartós, évek óta rögzült pálya.

A költségvetési hiányt a Covid-járvány óta nem sikerült megfékezni: a 2011-2019 között még átlagosan 2,6 százalékos átlagos hiány 2022–2025 között már 5,8 százalékra ugrott, idén pedig kormányváltás nélkül 8,3 százalék lett volna, az eredeti tervekben szereplő 2,9 százalék helyett.

A hiány nem „kilengett”, hanem tartósan magas szinten ragadt, az ígéretektől függetlenül

– mondta. A költségvetés számai már a kihirdetés pillanatában sem voltak igazak, ennek súlyos ára lett a GDP-arányos kamatkiadásoknak az unió legmagasabbjai közé emelkedése, illetve az államadósság 3 éve tartó folyamatos emelkedése.

A tanulság túlmutat a számokon a miniszter szerint: a költségvetés elvesztette iránytű jellegét, a hitelességet csak türelmes, tudatos munkával lehet helyreállítani.

Kitért arra, hogy a fordulat elkezdődött: 400 ezer gyermek családja kapott iskolakezdési támogatást, csökkentették a tűzifa és a gyógyszerek áfáját és megemelték a minimálnyugdíjat.

Rendet tesznek az adórendszerben, egyszerűsítik azt, és bezárják a kiskapukat, amelyekkel a legtehetősebbek évek óta kicsúsztak a közteherviselés alól, továbbá bevezetik a vagyonadót. A vállalatoknak kiszámítható környezetet, jogbiztonságot, működő államot ígért. Közlése szerint

a gazdaság támogatása nem azt fogja jelenteni, hogy kiválasztottak szűk körét halmozzák el állami támogatással, hanem a versenyfeltételek kiegyenlítését, tisztességes közbeszerzéseket.

Ismertette, hogy a költségvetési hiány csökkentését folytatják, idén 7,5 százaléknál tartanak. Vállalták, hogy 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat, azaz az éves államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentik.

Ez több évre szóló komoly vállalás, ugyanakkor a gazdaság a hiánycsökkentés mellett is képes a növekedésre a nemzetközi tapasztalatok alapján – mondta. Jelezte: a sikeres, növekedést megőrző kiigazítások a kiadási oldalra támaszkodnak, az állam működési költségeire, a rossz hatékonyságú támogatásokra, és nem az adók emelésére.

A jövő évi költségvetést ősszel fogják elfogadni, és október végéig nyújtják be a parlamentnek, együtt a felülvizsgált középtávú tervvel.

„Ésszerű összeghatár felett a költségvetéshez ezentúl csak egy helyen lehet hozzányúlni, az Országházban, törvénymódosítással, a nyilvánosság előtt” – szögezte le.

Kármán András felkérte a közgazdász szakmát, hogy vitassák a számokat, és szálljanak be a közös gondolkodásba.

A közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája, amelyet idén szeptember 10-11-én Egerben rendez a Magyar Közgazdasági Társaság.

A mintegy 110 előadó között van Varga Mihály jegybankelnök, Kármán András pénzügyminiszter, az MNB két alelnöke, a Költségvetési Tanács, a KSH, a Kavosz és a Joint Venture Szövetség elnöke, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és több bank vezérigazgatója, két volt uniós biztos, és neves közgazdászok.

Az idei vándorgyűlés fókuszában a magyar gazdaság és gazdaságirányítás előtt álló legfontosabb kihívások állnak: szó lesz az államháztartás és a költségvetés helyzetéről, az uniós forrásokról, az euró magyarországi bevezetéséről.