Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Michael H/Getty Images

Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére a román külügy szerint

A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozik.

A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal.

Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott.

"Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin.

A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

"A magyar etnikumú román állampolgárok önazonosságával kapcsolatos - etnikai, kulturális, vallási és nyelvi - jogok tiszteletben tartásának felelőssége elsősorban Romániára hárul, amelynek állampolgárai, rokon államként (anyaországként) Magyarország legfeljebb a kulturális kapcsolatok megerősítésében lehet érdekelt, miként arra a Velencei Bizottságnak a Nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról 2001-ben kiadott Jelentése, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a Szuverenitás, felelősség és nemzeti kisebbségek című 2001-es nyilatkozata is rámutat" - olvasható a bukaresti közleményben.

A román külügyminisztérium szerint ily módon a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felel meg az európai szabványoknak és nincs összhangban sem az 1996-ban Temesváron megkötött magyar-román alapszerződés, sem a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemével.

Románia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy pragmatikus kapcsolatokat ápolhasson Magyarországgal, a román és magyar állampolgárok érdekében, etnikumuktól függetlenül - mutat rá a román külügyi közlemény.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×