Ugyan Sanghajban az elmúlt napokban folyamatosan csökkent a napi esetszám – szerdán 1487 új fertőzöttről számoltak be az előző napról –, a teljes egészében április eleje óta vesztegzár alatt álló nagyvárosban újabb szigorításokat alkalmaztak. Keddtől a teljes metróközlekedést felfüggesztették, és a város több kerületében ismételten arra szólították fel a lakókat, hogy ne hagyják el otthonaikat, és kiszállítást is csak a legszükségesebb esetben fogadhatnak.

Sanghaj lakóinak jelentős részére egyébként is kijárási tilalom vonatkozik, így a szigorítás csak azokat érintett, akik számára az utóbbi hetek során engedélyezték az otthona elhagyását – jellemzően erre is csak bevásárlás vagy orvosi ellátás céljából adtak ki engedélyeket.

Pekingben kedden 24 új fertőzöttet azonosítottak, az alacsony esetszám ellenére azonban a kínai főváros több kerületében továbbra is naponta tesztelik a lakosságot, és otthoni munkavégzést, valamint online oktatást rendeltek el. A városban a járvány első, 2020-as megjelenéséhez hasonló hangulat uralkodik: a szolgáltatóhelyek – mozik, edzőtermek, szórakozóhelyek, de még a parkok is – zárva tartanak, az éttermek csak kiszállításra vehetnek fel rendelést, a maszkviselés az utcán is kötelező, a tömegközlekedés még fel nem függesztett járataira 48 órán belül készült, negatív vírusteszteredménnyel engedik felszállni az utasokat.

Gyors cenzúra

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója kedden fenntarthatatlannak nevezte a kínai járványügyi stratégiát, ám Kínában semmi jel nem utal arra, hogy a hatóságok az intézkedések enyhítését fontolgatnák. Szerda reggel a kínai közösségi platformokon a WHO főigazgatójának állásfoglalásáról szóló videót számos, a járványügyi intézkedésekkel elégedetlen kínai internetező osztotta meg, ám a cenzorok perceken belül elérhetetlenné tették a tartalmat.

A sanghaji Fudan Egyetem kutatói kedden a Nature Medicine című, nemzetközi orvostani szaklapban publikáltak egy tanulmányt, amely szerint Kínának a jelenleg alkalmazott, „zéró Covid” néven emlegetett, szigorú járványügyi stratégia elhagyása esetén mintegy

1,55 millió halálesettel kellene számolnia a május és július közötti időszakban.

A szakértők által létrehozott modell az intézkedések hiányában 112 millió Covid-19-es megbetegedést, köztük 2,7 millió intenzív ellátásra szoruló beteget jelzett előre ugyanerre az időszakra. A kutatók a lakosság átoltottságának javítása mellett az omikron variánssal szemben hatásosabbnak értékelt, nyugati gyártású védőoltások alkalmazását javasolták a szigorú intézkedések szükségességének kiküszöbölésére. Kína szárazföldi részén különösen az idős korosztály átoltottsága alacsony, miközben a vírus erre a korosztályra a legveszélyesebb. A hivatalos adatok szerint május 5-ig a 60 év feletti kínaiaknak mindössze 61,5 százaléka vette fel koronavírus elleni vakcina harmadik dózisát.

Hszi Csin-ping kínai elnök az ország legfelső döntéshozó testületének múlt csütörtöki ülésén ismételten letette voksát a zéró Covid stratégia mellett. Hszi úgy fogalmazott: Kínának nagyszámú a lakossága, köztük sok idős emberrel, miközben az ország különböző régióinak fejlettségi szintje egyenetlen, az egészségügyi források pedig nem elegendőek. Mindezek tükrében úgy értékelte, hogy a járványügyi intézkedések enyhítése elkerülhetetlenül a fertőzés széles körű terjedéséhez vezetne, nagyszámú súlyos betegséget és halálozást idézve elő, ami komoly hatást gyakorolna a gazdasági és társadalmi fejlődésre, valamint az emberek életére és egészségére egyaránt.

Az intézkedések azonban szintén súlyos hatással vannak a kínai gazdaságra és társadalomra.

Hszü Csien-kuo, a Peking Egyetem közgazdasággal foglalkozó docense szerint a jelenlegi járványhullám okozta gazdasági kár több mint tízszerese annak, amelyet a járvány első, a közép-kínai Vuhanban megjelent hulláma idézett elő 2020-ban. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap a szakértőt idézve arról írt, hogy az idén a kínai szárazföldön alkalmazott, gazdaságbénító járványügyi intézkedések már mintegy 160 millió embert érintettek, és csaknem 18 ezer milliárd jüanba (2,68 milliárd dollárba) kerültek. Két évvel ezelőtt a vuhani járványkitörés ezzel szemben 13 millió ember életére volt hatással és 1,7 ezer milliárd jüan gazdasági kárt okozott. Hszü mindezek fényében kétségesnek tartja, hogy Kína idén képes lesz megvalósítani az 5,5 százalékos gazdasági növekedési célt, és még azt sem tartja kizártnak, hogy a gazdaság növekedése alulmarad a 2020-ban elért, 2,3 százalékhoz képest.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!