eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
II. Erzsébet brit uralkodó a hivatalos születésnapja alkalmából tartott ceremónián vesz részt a windsori kastélyban 2020. június 13-án. II. Erzsébet királynő, a világ legidősebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodója 1926. április 21-én született, idén 94 éves. A brit uralkodó hivatalos születésnapját általában június második szombatján tartják.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Toby Melville

A királynő beszédét küldte maga helyett az idénynyitóra

Csaknem hat évtizede először kezdődött II. Erzsébet királynő távollétében az új brit parlamenti évad.

A keddi megnyitó ceremónián a 96 esztendős uralkodó legidősebb fia, Károly trónörökös olvasta fel a konzervatív párti brit kormány törvényalkotási programjának főbb pontjait.

A királynő - aki 70 éve ül az Egyesült Királyság trónján - az utóbbi hetekben több hivatalos programját is lemondta, az udvar tájékoztatása szerint "időnkénti mozgásproblémák" miatt.

A Buckingham-palota szóvivője előző este jelentette be, hogy ugyanebből az okból az uralkodó nem lesz jelen az új parlamenti évadnyitány, a State Opening keddi ceremóniáján sem.

A rendezvényt ugyanakkor a hagyományos, színpompás külsőségek közepette tartották, Károly walesi herceg édesanyja képviseletében, a haditengerészet díszegyenruhájában, a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában olvasta fel a következő egy évre szóló törvényalkotási programot.

Jelen volt Károly felesége, Kamilla cornwalli hercegnő, valamint a trónörökös és első felesége, a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, Vilmos cambridge-i herceg, aki édesapja után majdan szintén az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede alatt - a keddi alkalom előtt - csak kétszer, először 1959-ben, majd 1963-ban maradt távol az új parlamenti évad megnyitását jelző, rendszerint fényűző pompával kísért királynői beszéd, a Queen's Speech ceremóniájától, mivel ezekben az időpontokban két fiatalabb fiával, András, illetve Eduárd herceggel volt várandós.

A keddi, harmadik alkalom volt azonban az első, hogy az uralkodó távollétében nem a lordkancellár - vagyis a korábbi, azóta teljesen átalakított alkotmányos szereposztás alapján a Lordok Háza akkori elnöke -, hanem a trónörökös olvasta fel az új parlamenti évad kormányzati törvényalkotási programját.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Károly herceg régensként hivatalosan is átvette volna az uralkodói feladatköröket. Ezt tükrözte, hogy az általa felolvasott tervezetben a kormányt nem a "kormányom", hanem minden alkalommal az "Őfelsége kormánya" kifejezéssel említette.

Ez egyértelmű és hangsúlyos utalás volt arra, hogy változatlanul II. Erzsébet királynő a teljes jogú brit államfő, és a kormány a parlamenten keresztül továbbra is neki tartozik beszámolással.

Károly trónörökös és Vilmos herceg az Egyesült Királyság majdani uralkodójaként egyaránt államtanácsosi rangot visel, amely feljogosítja őket arra, hogy az uralkodó megbízásából és nevében ellássanak államfői funkciókat, így megnyithatják az új parlamenti évadot is.

Ehhez a királynő külön, egyszeri megbízólevelet állított ki számukra a keddi alkalomra.

A kormány által összeállított, 38 törvénytervezetből álló program hangsúlyos pontjai között szerepel az Európai Uniótól "örökölt" jogszabályok visszavonása vagy átalakítása. Ennek megkönnyítésére a brit kormány külön törvénytervezetet terjeszt az alsóház elé.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, de továbbra is több ezer olyan jogszabály és szabályozás van érvényben, amely még a brit EU-tagság évtizedei alatt született. A brit kormány azonban több sarkalatos ügyben, mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában már radikális módosításokat hajtott végre.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×