Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
II. Erzsébet brit uralkodó a hivatalos születésnapja alkalmából tartott ceremónián vesz részt a windsori kastélyban 2020. június 13-án. II. Erzsébet királynő, a világ legidősebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodója 1926. április 21-én született, idén 94 éves. A brit uralkodó hivatalos születésnapját általában június második szombatján tartják.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Toby Melville

A királynő beszédét küldte maga helyett az idénynyitóra

Csaknem hat évtizede először kezdődött II. Erzsébet királynő távollétében az új brit parlamenti évad.

A keddi megnyitó ceremónián a 96 esztendős uralkodó legidősebb fia, Károly trónörökös olvasta fel a konzervatív párti brit kormány törvényalkotási programjának főbb pontjait.

A királynő - aki 70 éve ül az Egyesült Királyság trónján - az utóbbi hetekben több hivatalos programját is lemondta, az udvar tájékoztatása szerint "időnkénti mozgásproblémák" miatt.

A Buckingham-palota szóvivője előző este jelentette be, hogy ugyanebből az okból az uralkodó nem lesz jelen az új parlamenti évadnyitány, a State Opening keddi ceremóniáján sem.

A rendezvényt ugyanakkor a hagyományos, színpompás külsőségek közepette tartották, Károly walesi herceg édesanyja képviseletében, a haditengerészet díszegyenruhájában, a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában olvasta fel a következő egy évre szóló törvényalkotási programot.

Jelen volt Károly felesége, Kamilla cornwalli hercegnő, valamint a trónörökös és első felesége, a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, Vilmos cambridge-i herceg, aki édesapja után majdan szintén az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede alatt - a keddi alkalom előtt - csak kétszer, először 1959-ben, majd 1963-ban maradt távol az új parlamenti évad megnyitását jelző, rendszerint fényűző pompával kísért királynői beszéd, a Queen's Speech ceremóniájától, mivel ezekben az időpontokban két fiatalabb fiával, András, illetve Eduárd herceggel volt várandós.

A keddi, harmadik alkalom volt azonban az első, hogy az uralkodó távollétében nem a lordkancellár - vagyis a korábbi, azóta teljesen átalakított alkotmányos szereposztás alapján a Lordok Háza akkori elnöke -, hanem a trónörökös olvasta fel az új parlamenti évad kormányzati törvényalkotási programját.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Károly herceg régensként hivatalosan is átvette volna az uralkodói feladatköröket. Ezt tükrözte, hogy az általa felolvasott tervezetben a kormányt nem a "kormányom", hanem minden alkalommal az "Őfelsége kormánya" kifejezéssel említette.

Ez egyértelmű és hangsúlyos utalás volt arra, hogy változatlanul II. Erzsébet királynő a teljes jogú brit államfő, és a kormány a parlamenten keresztül továbbra is neki tartozik beszámolással.

Károly trónörökös és Vilmos herceg az Egyesült Királyság majdani uralkodójaként egyaránt államtanácsosi rangot visel, amely feljogosítja őket arra, hogy az uralkodó megbízásából és nevében ellássanak államfői funkciókat, így megnyithatják az új parlamenti évadot is.

Ehhez a királynő külön, egyszeri megbízólevelet állított ki számukra a keddi alkalomra.

A kormány által összeállított, 38 törvénytervezetből álló program hangsúlyos pontjai között szerepel az Európai Uniótól "örökölt" jogszabályok visszavonása vagy átalakítása. Ennek megkönnyítésére a brit kormány külön törvénytervezetet terjeszt az alsóház elé.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, de továbbra is több ezer olyan jogszabály és szabályozás van érvényben, amely még a brit EU-tagság évtizedei alatt született. A brit kormány azonban több sarkalatos ügyben, mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában már radikális módosításokat hajtott végre.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×