Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
22 January 2022, Berlin: The future federal chairman of the CDU, Friedrich Merz. Photo: Michael Kappeler/dpa (Photo by Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images

Kiss J. László: hamar itt lesz a CDU megújulásának tesztje

Elsöprő többséggel, 95 százalékos aránnyal Friedrich Merzet választották új pártelnöknek a németországi kereszténydemokrata párt, a CDU delegáltjai. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a Friedrich Merz vezette néppárt egyik fontos feladata a Merkel-korszak lezárása és egy erős, jobbközép párt létrehozása lesz.

A német Kereszténydemokrata Unió a múlt szeptemberi „katasztrofális” választási vereség után, illetve Angela Merkel 18 évnyi elnöksége, valamint 16 évnyi kancellársága után személyi és tartalmi megújulás előtt állt, melyek közül – Friedrich Merz erős felhatalmazással történő megválasztásával – az előbbi egyik fejezetéhez érkeztünk el – vélekedett Kiss J. László. Emlékeztetett arra, hogy Friedrich Merz harmadik próbálkozása vezetett sikerre, miután tavaly év végén a mintegy 400 ezer párttag véleményét is kikérték az elnöki tisztségről, ami korábban nem volt bevett gyakorlat a CDU-nál, azonban akkor több mint 62 százalékos támogatottságra talált. Most hét végén pedig csaknem 95 százalékot kapott az online tartott pártkongresszuson, és ezt a szándékot még a tagságnak levélben is meg kell majd erősítenie.

A Corvinus Egyetem tanára szerint a CDU legfontosabb feladata most az, hogy pozicionálja, elhelyezze magát a német politikai rendszerben. Megjegyezte, Németország a merkeli érában lényegében egy alternatíva nélküli baloldali köztársasággá lett; a Kereszténydemokrata Unió balra tolódott, így gyakorlatilag a jobbközépen nem maradt párt – magyarázta. Merz ennek megfelelően azt hangsúlyozta, hogy újra egy erős, jobbközép néppártként kell meghatározniuk önmagukat, lezárva egyszersmind a merkeli korszakot.

Kiss J. László arra is felhívta a figyelmet, hogy az új pártelnök erős felhatalmazása azt is előrevetíti, hogy a párt frakciójának a vezetője pozícióját is megkaphatja áprilisban Friedrich Merz; „hogy négy év múlva kancellárjelölt is lesz-e, az nem tudható, hiszen akkor már 70 éves lesz, de az egy másik történet már” – fogalmazott az egyetemi tanár.

A fent említett pozicionálás mellett rendkívüli feladatnak ígérkezik a párt megújítása is, hogy a CDU több fiatalból és nőből álljon, illetve több olyan politikusból, aki a keletnémet térségből származik – sorolta Kiss J. László. Ebből a szempontból az egyik leglényegesebb személyi döntés az új pártfőtitkárnak a neve volt. Merz ugyanis úgy határozta meg, hogy a múlt szeptemberi választási verség oka, ami tulajdonképpen a nagykoalíció jellegében is rejlett, hogy a szociális kérdéseket a CDU átengedte a szociáldemokratáknak, ezért az új pártelnök a 46 éves Mario Czaja szövetségi képviselőt, korábbi berlini szociális szenátort javasolta, akinek a feladata lesz, hogy a szociális szempontokat is jobban érzékeltesse a CDU keretein belül. A megújítás közé tartozik még egy új pártprogram elkészítése is, aminek a feladatát Carsten Linnemannra bízzák, aki korábban a párt gazdasági, illetve a kis- és közép vállalkozókat képviselő szárnyának a vezetője volt – tette hozzá a szakértő, aki szerint

a megújulás tesztje hamar el fog következni, hiszen idén négy tartományi választást tartanak

Németországban, leghamarabb a Saar-vidéken, majd Schleswig-Holsteinben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, és végül ősszel Alsó-Szászországban.

Kiss J. László szerint azzal, hogy Angela Merkel nem vett részt a mostani kongresszuson, valamint elhárította azt a korábbi felkérést, miszerint legyen a párt tiszteletbeli elnöke – de még egy, az ENSZ részéről érkezett felkérést is visszautasított korábban – következetesen tartja magát 2018-as nyilvános kijelentéséhez: nemcsak a pártból, hanem politikai életből is távozni kíván.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára végül a jövő nagy kérdésének nevezte, hogy Merz érkezésével miként alakulhatnak a CDU és a Fidesz, vagy akár a magyar–német kapcsolatok. Ismeretes, az új CDU-elnök korábban vállalati jogászként, pénzügyi szakértőként tevékenykedett, 2009 és 2018 között pedig egy sor német nagyvállalat felügyelőbizottságában foglalt helyet, tehát

a gazdasági kérdések nagy szakértője, ami pragmatikus megközelítést sejtet a részéről,

de a korábbi merkeli korszak és annak pragmatizmusa valószínűleg nem tér majd vissza vele – tette hozzá a szakértő.

Hétfő este Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, akivel szintén a német politikai helyzet lesz a téma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×